Adóátrendezéssel oldaná meg Magyarország pénzügyi helyzetét az egykori tárcavezető
Oszkó Péter úgy gondolja, a nemzetközi adóharmonizáció lehetőséget teremthet a vállalati adózás egyszerűsítésére, így megszüntethetővé válna az iparűzési adó is.
MTI/Bugány János 
A mostani válságot a világ másképp kezelte, mint a 2008–2009-es pénzügyi krízist: akkor az volt a követelmény, hogy mindenki tartsa féken az eladósodást, most meg általános recept, hogy költekezni kell, élénkítő intézkedéseket kell hozni, hogy a kereslet és a kínálat egyidejű szűkülését állami beavatkozással tompítsák – mondta Magyarország egykori pénzügyminisztere a HVG-nek adott hosszabb interjújában.
A szakember úgy véli, a költségvetés annyiban átlátható, hogy összességében mekkora a hiány, mekkora az államadósság, viszont a számok romló tendenciát mutatnak, ezért nem is mutatkozik lehetőség kozmetikázni rajtuk.
Oszkó Péter szerint komoly korrekcióra szorul a költségvetés, bárki is nyerje a 2022-es országgyűlési választásokat. Az exminiszter hozzátette, mivel magas az újraelosztás aránya, fel lehet állítani más prioritási sorrendet abban, mire költ a kormány és mire nem.
Egyszóval a költségvetésben legfeljebb belső korrekciókat lehet tenni vagy azt a mozgásteret kihasználni, amely a közvetlen állami beavatkozások visszafogásával felszabadul, feltéve, hogy az oktatás, az egészségügy hiánypótlása után marad még szabad forrás.
Oszkó Péter figyelmeztetett, a 9 százalékos társasági adó nem élheti túl a nemzetközi adóharmonizációt, de a társaságok adóterhelése nem is ekkora. Az egyes szektorokban különadók is sújtják a vállalkozásokat, és ott van még a helyi iparűzési adó is, amellyel együtt az átlagos adóterhelés most is bőven eléri a nyereségarányos 15 százalékot.
