Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Guardian a Reuters nyomán azt írja, az Energoatom vezetője vasárnap arról beszélt, hogy vannak arra utaló jelek, hogy az oroszok el fogják hagyni a zaporizzsjai atomerőművet, mely körül ismét kiéleződött a feszültség, és ismételten lövöldözés történt az erőmű környékén.

Egy ilyen lépés azonban igen jelentős változásokat hozna a harctéren, főként a részben megszállt zaporizzsjai régióban, ahol a frontvonal már hónapok óta szinte egy centit sem mozdult el. Az erőmű körül a közelmúltban történt lövöldözések pedig csak tovább erősítették a nukleáris katasztrófától való félelmet.

Petro Kotin, az Energoatom vezetője az országos televízióban megosztotta, az utóbbi hetekben olyan információk birtokába jutottak, melyek szerint egyre több arra utaló jel van, hogy az oroszok arra készülnek, hogy elhagyják az erőművet.

Leszögezte, nagyon sok olyan hír jelent meg manapság az orosz állami médiában, miszerint érdemes lenne kiüríteni az erőművet, és „talán érdemes lenne átadni az ellenőrzést” a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek.

Hangsúlyozta, amennyiben ez megtörténik, úgy az oroszok összecsomagolnak és „ellopnak mindent, amit csak tudnak”. Arra a kérdésre, hogy korai lenne-e még arról beszélni, hogy az orosz csapatok ténylegesen elhagyják az erőművet, Kotin azt mondta, „korai lenne”, hozzátéve, hogy annak jeleit azonban látják, hogy „készülnek a távozásra”.

A Guardian jelentése szerint ukránok százai menekültek vasárnap Herszonból, miután az orosz erők ismételten folyamatosan bombázzák a várost, a lakosok pedig áram és víz nélkül maradtak a szűnni nem akaró támadások miatt.

Herszon felszabadítása komoly harctéri előnyt jelentett az ukrán erők számára, azonban mivel az oroszok távozásuk előtt szándékosan megsemmisítették a hő- és erőműveket, a lakosok víz, áram és fűtés nélkül maradtak.

Az evakuálások a múlt hét folyamán kezdődtek meg Herszonból, mivel az ukrán tisztviselők attól tartottak, hogy az oroszok által az energetikai infrastruktúrában okozott károk túlzottan súlyosak ahhoz, hogy a lakosok túléljék a kemény ukrajnai telet.

Az evakuálást azonban jelentősen megnehezítette, hogy az oroszok ennek tudatában is folyamatosan támadják a várost, az orosz bombázások következtében pedig november 9. óta legkevesebb 32 civil vesztette életét.

Ukrajna energetikai infrastruktúrája már jó ideje orosz támadásokkal néz szembe, amely többek között jelentős áramkimaradásokat okozott, ezért az Európai Unió és Dél-Korea igyekszik mielőbb támogatást nyújtani a helyzet enyhítése érdekében.

A Liga.net szerint az ukrán nemzeti áramhálózat-üzemeltető, az Ukrenergo vezetője pénteken arról nyilatkozott, miszerint a munka már folyamatban van, a terv pedig az, hogy 500-600 megawattos áramszállításokat tegyenek lehetővé Európából.

Volodimir Kudrickij hozzátette, miszerint speciális mechanizmusokra van szükség ahhoz, hogy ezeket az importokat meg lehessen valósítani, ugyanis az áram ára jóval magasabb Európában, mint Ukrajnában – írta a Newsweek.

A Rada közleménye szerint Olekszandr Kornienko, az ukrán parlament elnökhelyettese azt is elmondta, hogy Dél-Korea 20 nagyfeszültségű generátort és öt mini-exkavátort fog biztosítani, várhatóan december 12-től.

A legkiszolgáltatottabbak vannak a legnagyobb veszélyben

Oroszország októberben számos csapást mért az ukrán energetikai infrastruktúrára, ami erőteljes aggodalmakat váltott ki a tél közeledtével, ugyanis ez az évszak általában nagyon hosszú és hideg Ukrajnában, amikor a hőmérséklet akár -20 Celsius-fokig is süllyedhet.

Emiatt Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azzal vádolta Moszkvát, hogy megpróbálja „behódolásra fagyasztani az országot”, miután kudarcot vallott a folyamatban lévő inváziójában.

Majd arra figyelmeztetett, hogy az orosz támadások miatt ukránok milliói maradhatnak télen megfelelő áram-, fűtés- és vízellátás nélkül, kiemelve, hogy a „legkiszolgáltatottabbak fogják a legsúlyosabb árat fizetni”, ezért mihamarabb cselekedni kell.

Andrij Kosztyin, Ukrajna főügyésze arról számot be, hogy összesen 432 civil holttestét találták meg Herszon megyében, miután felszabadították azt az orosz megszállás alól – írja a The Kyiv Independent.

A főügyész szerint ráadásul ezen felül kilenc kínzókamrát találtak a megye területén, amely egyértelműen arra utal, hogy az oroszok elvitték a megszállt területekre a saját módszereiket, és mindenkivel kegyetlenkedtek, akinek nem tetszett az elnyomásuk.

Kosztyin elmondta, hogy legalább tizenkét ügyészi csoport dolgozik jelenleg azon Herszon megyében, hogy feltérképezzék, kinyomozzák és ezt követően kivizsgálják azokat a háborús bűnöket, amiket a népirtók elkövettek.

A főügyész szerint az ügyészi csoportoknak ráadásul nincs egyszerű dolga, folyamatos veszélybe vannak, mivel számos épületet aláaknáztak az oroszok, ráadásul továbbra is nehéztüzérséggel lövik a megyét.

Az ukrán honvédők még november 11-én szabadították fel Herszon városát a mintegy nyolchónapos orosz megszállás alól. A helyiek hősként ünnepelték az ukrán katonákat, mutatva ezzel, mennyire kérnek a népirtókból.

November 18-án Dimitro Lubinyec, az ukrán parlamenti Emberi Jogi Biztosa megerősítette, hogy az orosz hadsereg nemcsak felnőtteket, de még gyermekeket is megkínzott Herszon megyében, ráadásul több településen.