Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Litvánia arra hivatkozva zárta le a kalinyingrádi áruforgalmat, hogy az uniós szankciókat kívánják teljesíteni ezzel, ez azonban Moszkvát igencsak felháborította. Gitanasz Nauszeda pedig felkészült arra, hogy Oroszország radikálisat lép:

Harminc évvel a Szovjetunió felbomlása és 17 évvel az Európai Uniós csatlakozást követően a három balti ország továbbra is erősen függ Oroszországtól a stabil elektromos hálózat tekintetében – hívta fel a figyelmet az Euractiv.

A BRELL elektromos hálózat is ilyen, amely gyakorlatilag összeköti a régió országait Oroszországgal, Nauszeda szavaiból viszont az derül ki, hogy számítanak arra, hogy Moszkva úgy dönt, leválasztja Vilniuszt erről a hálózatról.

Litvánia azonban az elmúlt év során rácsatlakoztatta Lengyelországra a saját hálózatát, ezzel pedig lépést tettek a közös európai elektromos hálózatra való csatlakozás felé. Ez egy jó B-terv arra az esetre, ha Moszkva ellenséges lépés mellett dönt.

Az Európai Unió által 1.6 milliárd euróval támogatott projektnek az a célja, hogy mindhárom balti országot leválassza az orosz-belorusz hálózatról, és legkésőbb 2025-ig a sokkal decentralizáltabb európai hálózathoz csatolja.

Az európai nép egyre inkább szenved az ukrajnai háború és a szankciók okozta helyzet miatt. Ennek ellenére újabb szankciók kerülnek fel a listára, de a magyar kormány ezekre nemet mond, mert az egyetlen igazi megoldás a béke.

Újabb már a gázembargó is téma, ami egész Európát súlyosan érintené, mely gyakorlatilag felérne egy tüdőlövéssel a gazdaság számára. Ez pedig felbecsülhetetlen károkat okozhat, és sokak életét nehezíthetné meg.

Orbán Viktor Brüsszelből jelentkezett, nem sokkal azután, hogy az uniós vezetőkkel tanácskozott. Délelőtt a nyugat-balkáni vezetőkkel tárgyaltak, míg délután Ukrajna, valamint a háborús helyzet áttekintése a fő téma.

Volt miről tárgyalniuk, rengeteg minden történt az elmúlt hetekben, de az jól látható, hogy a szankciós politika közel sem úgy működik, mint azt tervezték, Oroszország erős maradt, folytatja a háborúját, és csak akkor lehet szó békés megállapodásról, ha Kijev minden kérésüket teljesíti.

Pénteken az európai gazdasági helyzet kerül napirendi pontra, amiről Orbán azt mondta, egyáltalán nem rózsás. Ahogyan a miniszterelnök fogalmazott, Európa szenved, többek között a háborús inflációtól, valamint a háborús gazdasági válságtól.

Ennek kapcsán hozzátette, ráadásul újabb és újabb szankciós ötletek bukkannak fel, és szankciós javaslatokat terjesztenek elénk. „Márpedig a háború mellett a szankció az oka a gazdasági bajoknak.”

Orbán ismét hangsúlyozta, nem újabb szankciókra, hanem békére van szükségünk, mert a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke. „Igent mondunk Ukrajna európai uniós tagságára, igent mondunk a békére és nemet mondunk a további szankciókra.”

Oroszország és Kalinyingrád között elsősorban vasúti úton zajlott eddig az áruforgalom egy Litvánia területén keresztülfutó vonalon át. Vilniusz azonban úgy döntött, megtiltja bizonyos áruk átszállítását a területén, az uniós szankciókra hivatkozva.

A Kreml természetesen nagyon kiakadt a döntésen és jelezték több soron, hogy alapos elemzést hajtanak végre, mielőtt a megfelelő választ adják a szerintük „ellenséges” döntésre, amely „mindenféle nemzetközi joggal szembemegy”.

Oroszországnak azonban nincs jelentősebb gazdasági befolyása Litvánia felett, ezért fennáll a veszélye, hogy erőszak választ, magyarán katonai válaszcsapást mérnek az országra – fogalmazott Juri Pancsenko, az Evropejszka Pravda szerkesztője.

Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a június 18-án hatályba lépett korlátozásokról mindössze egy nappal azelőtt figyelmeztetettek a litvánok, ráadásul nemcsak a vasúti, hanem a közúti áruszállításra is kiterjesztették.

A Kreml pedig egyértelműen jelezte, hogy amennyiben nem állítja helyre a zavartalan áruforgalmat a litván kormány, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy lépéseket tegyen a „nemzeti érdekei megvédésére”.

Litvánia egyelőre csak az acélra és egyéb fémekre vonatkozóan vezette be a korlátozásokat, ám július 10-től ez ki fog terjedni a betonra, a faipari termékekre, az alkoholra és még a kaviárra is, amelyek mind uniós szankciók alatt állnak.

December 5-én fog azonban a legsúlyosabb szigorítás érkezni Litvánia részéről, amely Oroszországot és Kalinyingrádot is érzékenyen érinthet, ekkortól ugyanis az olaj és az olajipari termékek szállítása is tiltólistára kerül.

Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is kiállt Litvánia mellett, szerinte nincs szó arról, hogy blokád lenne. Mint fogalmazott, Oroszország és Litvánia között valóban van egy nemzetközi megállapodás a kalinyingrádi áruforgalomra vonatkozóan, és mint tudjuk, Oroszország azokat a nemzetközi megállapodásokat nagyon is tiszteletben tartja, ami számukra kedvező.

Tervet az Ukrajna körül kialakult helyzet békés rendezésére csakis azt követően lehet kidolgozni, ha Kijev teljesíti az orosz fél valamennyi követelését – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Peszkov egy, a The American Interest című amerikai folyóiratban megjelent lehetséges rendezési tervvel kapcsolatban felmerült kérdésekre válaszolt ily módon. „Igen, béketerv lehetséges, miután Ukrajna teljesíti az orosz fél összes követelését” – mondta.

A kérésre, hogy pontosítsa, milyen követelésekre utalt, azt hangoztatta, hogy „Ukrajna mindent tökéletesen tud”. Peszkov szerint a Kreml figyelmesen nyomon követi, hogy miként alkalmazza Kijev a rendelkezésére bocsátott nyugati fegyvereket. A szóvivő arra az ukrán ígéretre reagált, miszerint ezekkel az eszközökkel orosz területre nem fognak csapást mérni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve elmondta, hogy az orosz légierő nagypontosságú rakétái Mikolajiv környékén megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 49 üzemanyag-tartályát, valamint mintegy 50, hangárban tárolt rakéta-sorozatvetőjét, köztük külföldi gyártmányúakat is. Eltaláltak továbbá három páncélozott felszerelést javító bázist, négy vezetési pontot, valamint 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást.

A harcászati légierő az éjszaka folyamán 96 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra és egy radarállomásra sújtott le, rakéta- és tüzérségi csapatok pedig 26 vezetési pontot, 364 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 58 lőállásban lévő ukrán tüzérségi alegységet, köztük egy amerikai M-777-es tarackot és egy Szmercs rakétavetőt kezelő szakaszt találtak el, valamint három mobil drónvezérlő állomást is.

A Donyeck környéki lövegelhárítási műveletek keretében a légierő, a tüzérség és a rakétaerők nyolc Uragan rakétavetőt kezelő és 11 csöves tüzérségi szakaszt semmisítettek meg. A három fegyvernem csapásai következtében az elmúlt napon több, mint 650 „nacionalista” vesztette életét, 17 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, három Szmercs rakétavető jármű, valamint 17 speciális katonai jármű pedig üzemképtelenné vált. A légvédelem lelőtt 21 drónt, egy Tocska-U ballisztikus rakétát és 22 rakétasorozatvető-lőszert.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 211 repülőgépet, 132 helikoptert, 1329 drónt, 349 légvédelmi rakétarendszert, 3750 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 647 rakéta-sorozatvetőt, 2088 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3818 különleges katonai járművet veszítettek. Rogyion Mirosnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” moszkvai nagykövete a Telegram-csatornáján közölte, hogy a luhanszki milícia egységei ellenőrzésük alá vették az egyetlen utat, amely Sziverszk és Liszicsanszk között vezet. Ezzel az öt-hétezer fős liszicsanszki ukrán csoportosulást, a diplomata szerint, elvágták az utánpótlástól.