Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, jelenleg száműzetésben lévő Novaja Gazeta, a maroknyi valóban független orosz lapok egyike csütörtökön arról számolt be, hogy az a 300 ezer fő valójában egymillió lesz: a független orosz lap egy, a Putyin kormányában tevékenykedő, az ügyet ismerő tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy a valódi tervek egymillió fő behívásáról szólnak.

Az orosz kormányzati forrás a lapnak elmondta, hogy a Putyin által szerdán aláírt rendelet egy titkosított hetedik pontja lehetővé teszi az orosz védelmi minisztérium számára, hogy egymillió orosz állampolgárt hívjon be a részleges mozgósítás keretében. A forrás úgy fogalmazott, a számot több alkalommal is korrigálták, s végül egymillió főben állapodtak meg, mely a rendeletbe is bekerült.

A TASS orosz állami hírügynökség pedig későbbi, csütörtöki jelentésében arról számolt be, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mindössze két szóban foglalta össze véleményét a nyilvánosságra került információkról, tagadva azokat:

Vlagyimir Putyin szerdán jelentette be a részleges mozgósítást, és aláírta az erről szóló tízpontos rendeletet is, azonban van egy kis érdekesség a történetben még Peszkov tagadása ellenére is: a Novaja Gazeta forrása által is említett, bizonyos hetedik pontot ugyanis nem hozták nyilvánosságra, magában a dokumentumban pedig az szerepel, hogy „csak hivatalos használatra”.

A Guardian beszámolója szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemes egyszerűséggel kisétált az ülésről, miután Ukrajnát és nyugati szövetségeseit azzal vádolta meg, hogy ők a felelősek a háborúért.

Lavrov azt találta mondani, hogy Ukrajna és nyugati szövetségesei „egy teljesen más narratívát próbáltak ránk erőltetni az orosz agresszióról”.

James Cleverly brit külügyminiszter, aki közvetlenül Lavrov után szólalt fel, hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság „mindvégig és mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg az szükséges”.

Végezetül a brit külügyminiszter kiemelte, Oroszország megpróbálta „a szankciókat bevezetőkre hárítani a felelősséget”, rámutatva, hogy „napról napra egyre világosabbá válnak az orosz invázió pusztító következményei”.

Az Európai Uniónak közös álláspontot kell kialakítania az ukrajnai háború miatt Oroszországból menekülő orosz állampolgárok unióba irányuló beutazási kérelmeivel kapcsolatban – ismertette az Európai Bizottság álláspontját Eric Mamer szóvivő a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Hozzátette: a menekültkérelmek elbírálása az EU-ban a tagállamok hatáskörébe esik. Leszögezte: a kérelmeket eseti alapon kell elbírálni, figyelembe véve az alapvető jogokat és a menekültügyi eljárás jogszabályait.

Peter Stano külügyekért felelős szóvivő elmondta: a jelentések szerint számos orosz próbálja elhagyni az országot azt követően, hogy Vlagyimir Putyin elnök szerdán részleges mozgósítást jelentett be. Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszországból már félmillióan menekültek el. Hozzátette: Putyin bejelentése után több orosz városban tüntetések kezdődtek, több mint ezer embert tartóztattak le a hatóságok.

Szerdán a balti államok bejelentették, hogy hatóságaik nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak. Lettország biztonsági okokra hivatkozott, Észtország szerint az állampolgári kötelesség teljesítésének megtagadása nem indokolja a menekültstátuszt egy másik országban.

A litván belügyminisztérium közölte, hogy minden egyes menedékjogi ügyet külön fognak súlyozni. A balti államok már szeptember 19-e óta korlátozzák a schengeni térségbe való belépést a turistavízummal rendelkező oroszok számára.

(MTI)