Németország lezártnak tekinti a II. világháborús jóvátételi ügyeket, nem fog fizetni Lengyelországnak
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke csütörtökön közölte, hogy Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól, most pedig a német kormány is reagált.
Fotó: MTI/AP/Michal Dyjuk Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke csütörtökön Varsóban bejelentette, hogy Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól, az összeget pedig 6,2 ezermilliárd zlotyra (527,8 ezermilliárd forint) becsülték.
Most pedig reagált Németország is, a német külügyminisztérium szóvivője ugyanis közölte, a német szövetségi kormány lezártnak tekinti a náci Németország által a második világháborúban okozott veszteségek jóvátételével összefüggő ügyeket.
A német szövetségi kormány változatlan álláspontja szerint a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket mind sikerült lezárni. Lengyelország is „már régen, 1953-ban lemondott minden további jóvátételről, és ezt a döntést többször megerősítette” – írta a külügyminisztériumi szóvivője hírügynökségeknek megküldött állásfoglalásában.
Kiemelte, hogy a jóvátétel ügyének lezárása az egyik alapkő, amelyre „a mai európai rend épül”. Ugyanakkor Németország továbbra is vállalja a második világháborúért viselt „erkölcsi és politikai felelősségét”.
Kifejtette: Berlin álláspontja szerint a német újraegyesítés külpolitikai vonatkozásait, így a jóvátételi kérdéseket is rendezi a két Németország és a négy megszálló hatalom (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodása – az úgynevezett kettő plusz négy szerződés -, amely hivatalosan lezárta a második világháborút Európában.
A szerződést az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet akkori tagjai, köztük Lengyelország is elfogadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) létrehozó Párizsi Charta aláírásával.
Jaroslaw Kaczynski – a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) vezetője – a náci Németország Lengyelország ellen indított támadásának 83. évfordulója alkalmából bejelentette, hogy egy parlamenti elemzés alapján hazája több mint 500 ezer milliárd forintnak megfelelő értékben szenvedett veszteségeket a támadás és a náci megszállás következtében, és a kormány ezért kártérítést kér majd Németországtól.
Az évforduló alkalmából Berlinben is megemlékezést tartottak, a világháborús bombatalálatok miatt 1951-ben lebontott Kroll Operaház, vagyis annak az egykori belvárosi épületnek a területén, amelyben Adolf Hitler náci diktátor 83 éve bejelentette a Lengyelország elleni támadás elindítását.
A két ország közötti együttműködés fejlesztését szolgáló Német Lengyel Intézet (DPI) által szervezett megemlékezésen Claudia Roth kulturális államminiszter kiemelte: mindent meg kell tenni azért, hogy rögzüljön a közös emlékezetben mindaz, ami a náci diktatúra idején Lengyelországban történt.
A kormány ezért támogatja a Második világháború és a német megszállás Európában (ZWBE) elnevezésű dokumentációs központ létrehozását. Ez az intézmény „az emlékezés és a Lengyelországgal találkozás fóruma” lesz – mondta a Zöldek politikusa, aláhúzva: „teret kell biztosítani a közös emlékezésnek, a kétoldalú eszmecseréknek, a találkozásoknak, és a közös európai történelmünk, jelenünk és jövőnk megismerésének”.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja is megmutatja, mekkora gond Németországban a kelet-európai szomszédos országokkal kapcsolatos ismeretek, és ezáltal az irántuk való érzékenység hiánya – mondta Roth.
(MTI)
