Kilátástalan helyzetbe kerültek a hazai haltermelők – áremelkedés és vízhiány is sújtja a szektort

Az elhúzódó csapadékhiányos és meleg időjárás egyre komolyabb problémát jelent a hazai tógazdaságokban, a gyors párolgás és a vízfolyások kiszáradásának következményeképpen ugyanis rohamosan apadnak a halastavak.

A Ma-Hal azt írja, a legnagyobb gond a völgyzárógátas halastavaknál van, mivel ezeket már a télen lehullott igen csekély mennyiségű csapadékból sem sikerült üzemi vízszintre tölteni tavaszig. Soron kívül Némi csapadékra van kilátás pénteken, de akár 27 fok is lehet napközben

Habár a halászat általában novemberben esedékes, a gazdák sok helyen kénytelenek már most lehalászni a halállományt, hiszen az alig térdig érő vízben oxigénhiány lép fel, ráadásul a halfogyasztó madarak is komolyan fenyegetik a kihelyezett halállományt – derült ki a Ma-Hal közleményéből.

Az aszályos időjárás miatt már tavaly is nehéz helyzetben voltak a haltermelők: a legfrissebb adatok alapján 2021-ben 2,5 százalékkal csökkent az üzemelő halastavak területe Magyarországon; tavaly a Dunántúlon pedig 15 százalékkal kevesebb halat tudtak lehalászni a völgyzárógátas halastavakból.

Lévai Ferenc, a (Ma-Hal) szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak nyilatkozva úgy fogalmazott a helyzet kapcsán, hogy:

Mivel az 1960-as években kialakították a nagy vízellátó rendszereket, melyekre rákötötték az akkor még intenzív öntözést és halgazdálkodást, jelenleg a Tiszántúlon kisebb a baj, ezzel szemben a Dunántúlon völgyzáró gátas rendszereket alakítottak ki, a második éve tartó szárazság miatt azonban rendkívüli vízhiánnyal küzdenek.