Clouds
21 Budapest
Dollár
359,66 Ft
Euró
389,43 Ft
Font
433,55 Ft
Bitcoin
23,462 $

Izraeli-palesztin konfliktus: több mint 50 országhoz fordult segítségért Izrael

Fotó: Jaír Lapid izraeli miniszterelnök aláírja az Izrael és Libanon között húzódó, vitatott tengeri határ kérdését rendezõ megállapodást a jeruzsálemi kormányfõi hivatalban 2022. október 27-én. MTI/EPA/Pool/REUTERS/Ronen Zvulun
Közel-Kelet

Takács Petra

Szerkesztő

Lapid arra kérte az országokat, hogy akadályozzák meg az ENSZ Közgyűlésének szavazását arról, kikérjék-e a Nemzetközi Bíróság véleményét annak a jogi következményeiről, hogy az 1967. évi háború utáni izraeli cselekmények következtében a palesztin népet megfosztották önrendelkezési jogától.

Jaír Lapid izraeli miniszterelnök ötven ország vezetőjétől azt kérte hétfőn elküldött levelében, hogy akadályozzák meg, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) állást foglaljon az izraeli-palesztin viszályról.

Soron kívül Elütött egy embert a metró a Batthyány térnél

A külföldi tudósítókhoz kedden eljuttatott levélben Lapid arra kérte többek között az Egyesült Királyság, Franciaország, Horvátország, Románia, Bulgária, Hollandia, Szlovákia, Lettország, Grúzia, Brazília vezetőjét, hogy akadályozzák meg az ENSZ Közgyűlésének szavazását arról, kikérjék-e a Nemzetközi Bíróság véleményét annak a jogi következményeiről, hogy az 1967. évi háború utáni izraeli cselekmények következtében a palesztin népet megfosztották önrendelkezési jogától.

Lapid szerint elfogultak a zsidó néppel szemben

“A bíróság jogi véleményének kikérése annak az összehangolt erőfeszítésnek az eredménye, amelynek célja Izrael kipécézése, jogos biztonsági aggodalmainak hiteltelenítése és létének delegitimizálása” – érvel levelében Lapid.

“Ennek az elfogult kampánynak a középpontjában az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és Izrael elleni vizsgálóbizottsága (COI) áll, e testületek tagjai pedig számos alkalommal egyértelművé tették Izraellel és a zsidó néppel szembeni mélységes elfogultságukat, fanatizmusukat és rasszizmusukat” – állítja az izraeli kormányfő.

Lapid felhívásában kiemeli, hogy hivatalba lépése óta magas szintű kapcsolatokat tartott fenn a Palesztin Nemzeti Hatósággal, és számos bizalomépítő intézkedést tett a palesztinok jólétének előmozdítására, s az ENSZ Közgyűlésében elmondott beszédében is egyértelműen kifejezte Izrael azon szándékát, hogy igazságos és tartós békét hozzon létre a palesztinokkal.

“Régóta elfogadott, hogy a vitatott terület státusza Izrael és a palesztinok közötti közvetlen tárgyalásokon dől el, s ezen politika egyoldalú megváltoztatása az egész régióra káros hatással lesz”- hangsúlyozta az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke.

Az ENSZ Közgyűlés 193 tagja decemberben dönt

“Az ügy ICJ elé terjesztése kifejezetten ellentétes a közvetlen tárgyalások Izrael, a palesztinok és a nemzetközi közösség által elfogadott elvével, és csak a szélsőségesek kezére fog játszani, tovább polarizálja a feleket, és aláássa az elmúlt évek pozitív munkáját”- tette hozzá Jaír Lapid.

A kérdés decemberben kerül végszavazásra a 193 tagú közgyűlés elé.

A tervezet szerint Izrael megsérti a palesztinok önrendelkezéshez való jogát “az elhúzódó megszállással, a telepek létesítésével és palesztin területek 1967 óta történt bekebelezésével, beleértve a demográfiai összetétel megváltoztatását célzó intézkedéseket, Jeruzsálem szent város jellegét és jogállását, valamint a vonatkozó hátrányosan megkülönböztető törvényeket és intézkedéseket”.

Ezért arra kérik a bíróságot, foglaljon állást arról, hogy ez a politika és gyakorlat “hogyan befolyásolja a megszállás jogállását, és melyek az ebből a jogállásból  valamennyi állam és az ENSZ által levonható jogi következmények”.

A hágai Nemzetközi Bíróság az ENSZ egyik legfőbb szerve, mely az országok közötti viták rendezésére hivatott. Állásfoglalásai nem kötelező érvényűek.

Ez nem az első eset, amikor a bíróság véleményét kérték a 75 éve tartó izraeli-palesztin konfliktusban. 2004-ben a bíróság megállapította, hogy az Izrael által – legnagyobbrészt a megszállva tartott, a palesztinok által jövőbeli államuk területének tekintett Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, a Gázai övezet határán -épített kerítés “ellentétes a nemzetközi joggal”.

(MTI)