Lencsevégre kapta a Hubble űrtávcső egy izzó ősbolygó születését
Fiatal, Jupiter-szerű protobolygóra bukkant a Hubble űrteleszkóp, amely egy új tanulmány szerint egy szokatlan bolygóképződési elméletet támaszt alá.
NASA/ESA 
A fotón nem más, mint az AB Aurigae b névre keresztelt exobolygó látható, ami egy, a Napunktól 531 fényévre lévő, becslések szerint körübelül kétmillió éves gázóriás lehet.
A bolygók általában az anyacsillaguk vonzásában összegyűlt anyagokból, vagyis a csillagkörüli korongból jönnek létre, az AB Aurigae b viszont úgy tűnik, hogy méretéből és elhelyezkedéséből adódóan ellentmond az eddigi bolygóképződési mechanikákkal kapcsolatban felállított elméleteknek.
Az exobolygót felfedező kutatók szerint az égitest az egyik szokatlan hipotézist, az úgynevezett korong instabilitási teóriát támasztja alá, amelyet intenzívnek és rendkívül erőszakosnak jellemeztek.
Joviális, vagyis Jupiter-szerű gázóriások esetében a legszélesebb tudományos körökben elfogadott bolygóképződési elmélet a magakkréció, melynek lényege, hogy a korongba ágyazott bolygók porszemcse méretűtől egészen szikla nagyságúig terjedő objektumokból nőnek ki, amik később összeütköznek, egymáshoz tapadnak, miközben a csillagok körül keringenek, majd a mag lassan felhalmozza a korongból származó gázokat.
Az AB Aurigae b viszont 13,8 milliárd kilométeres távolságban kering anyacsillaga körül, ami több mint kétszer olyan messze van, mint a Plútó a Nptól. Tekintettel a távolságra, tudósok arra számítottak volna, hogy egy ilyen bolygó kialakulása rendkívül hosszú időbe telik, ezzel szemben a protoplanéta már most, fiatalabb korában kilencszer nagyobb tömeggel rendelkezik, mint a Jupiter.
Az új felvetés szerint egy felülről lefelé haladó modellel lehetséges magyarázni a jelenséget, amely alkalmával a csillag körüli masszív korong lehűl, ezt követően gravitáció hatására szétesik nagyobb, bolygótömegű töredékekre, ezáltal tovább épülhet a bolygó struktúrája.
