Az a globális összefogás, mely az orosz-ukrán háború kezdete óta tart, valóban példátlan és tagadhatatlanul szükséges is, ám egyre több kézzelfogható bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a háború globálisan mélyíti a válságokat, ezzel együtt elszívja az eddig segélyezésre szánt pénzeket, miközben egyes termékek ára soha nem látott mértékben emelkedik.

Minden kormány és minden ország lakossága szorosan figyelemmel kíséri az orosz-ukrán háborút, ám emiatt egyre csak fokozódik a félelem, hogy a már korábban kialakult humanitárius válságok – melyek például Afganisztánt, Jement, vagy épp Afrikát sújtják – azonnali beavatkozás híján csak tovább fognak súlyosbodni. Soron kívül Buszbaleset történt Mexikóban, legkevesebb 18 ember életét vesztette

Becslések szerint az afgán lakosság közel fele (!), vagyis 19 millió ember komoly élelmezési problémákkal küzd, e humanitárius válság pedig egyik pillanatról a másikra indult romlásnak, amikor az Egyesült Államok tavaly augusztusban, két évtizedes jelenlét után teljes mértékben kivonult Afganisztánból, majd a tálibok vették át az uralmat, akik a példátlan humanitárius válság kezelésére, valamint alapvetően a kormányzásra is alkalmatlanok, ráadásul további értelmetlen törvényekkel sújtják az így is sokat látott lakosságot.

Eközben Jemenben a lakosság közel kétharmada (!), szintén 19 millió ember számára bizonytalan az élelmezés, ami azért is aggasztó, mert az ország nagymértékben a segélyektől függ. Kenyában, Etiópiában és Szomáliában azonban még ennél is rosszabb a helyzet: közel 14 millió ember sodródott a konkrét éhhalál szélére.

Robert Mardini, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának főigazgatója aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy meglátása szerint egyre szembetűnőbb, hogy az orosz-ukrán háború miatt kevesebb figyelem jut az érintett országokra, a globális humanitárius finanszírozás ugyanis jelentősen visszaesett.

A visszaesés a számokban is megmutatkozik: a Vöröskereszt 2022-es humanitárius tevékenységeinek mindössze 42 százaléka finanszírozott, míg ez a szám a tavalyi évben 52 százalékos volt. Athena Rayburn, a Save the Children Afghanistan érdekvédelmi, kommunikációs és kampányigazgatója a tálibok hatalomátvételéről beszélt, s megosztotta, milyen az élet azóta, hogy az Egyesült Államok teljesen kivonult Afganisztánból.

Habár erről nem sokan beszélnek, mégis egy igen fontos tényező Afganisztán lakossága számára: miután kezdetét vette az orosz-ukrán háború, a kormányok az Afganisztánnak és más, humanitárius válság által sújtott országoknak szánt összegeket a költségvetésből átcsoportosították, hogy ezzel is segítsék Ukrajnát. Ezen a ponton pedig fontos megjegyezni, hogy a tálib hatalomátvétel óta be vannak fagyasztva az afgán tartalékok, magyarul senki sem segélyezi az országot, tekintettel arra, hogy a mai napig egyetlen kormány sem ismerte el a világon a tálib kormányt.

Áprilisban pedig olyan hírek láttak napvilágot, melyek szerint Németországban megkezdték az afgán menekültek kitelepítését szálláshelyeikről, hogy helyet csináljanak az érkező ukrán menekülteknek. Ez a hír a mi szemszögünkből érthetőnek tűnik, hiszen a szomszédban dúl háború, ám az afgán lakosság egyáltalán nem így éli meg: ha megnézzük, hogy az orosz-ukrán háború kezdetével milyen gyorsan lecsengett az afgán válság a közvéleményben, érthető az aggodalom az afgán lakosság részéről is.

A háború nem csupán a kormányok és a közvélemény figyelmét tereli el a világ többi részének válságairól, de globálisan súlyosbítja az egyébként is nagymértékű válságokat, elvonja a segélyeket, ezzel együtt pedig az élelmiszerárak drasztikus drágulását idézi elő. Daniel Maxwell élelmezésbiztonsági professzor szerint a háború főként azokra az országokra van rendkívül negatív hatással, melyek már eddig is küzdöttek a gabona drágulásával.

Jemenben például már 2015 óta tombol a konfliktus, miután az Öböl-menti országok szaúdi vezetésű koalíciója támadást indított a húszik ellen, az alapvetően is elszegényedett ország pedig már több mint 7 éve éhezik, emellett pedig betegségek ütötték fel a fejüket, melyek tovább tizedelik a lakosságot, míg az elszegényedés napról napra egyre több embert érint.

Egy jemeni segélymunkás riasztó tényekről számolt be: a legtöbb család már hónapok óta nem látott zöldségeket, vagy gyümölcsöket, hús pedig talán már egy éve nem kerülhetett a családi asztalra. Sukaina Sharafuddin legutóbb egy ötgyermekes anyával találkozott, s kihasználva az alkalmat meg is kérdezte tőle, hogy ilyen körülmények között mivel tudja etetni gyermekeit. Az anyuka megosztotta, a helyzet napról napra rosszabb, mostanra ugyanis élelem híján fűszerekkel forralt vizet kénytelen adni gyermekeinek.

Az élelmiszerhiány mellett azonban olyan alapvető szolgáltatásokhoz is szinte lehetetlen hozzáférni, mint az egészségügyi ellátás, s ha az ember még el is jut orvoshoz, a higiénia hiánya csak tovább ronthat a helyzeten. Habár az ENSZ márciusban közel 1,3 milliárd dollárnyi adományt gyűjtött össze egy konferencián, ez az összeg kevesebb mint egyharmada annak, melyre Jemennek szüksége lenne a válság enyhítésére.