Habár a koronavírus egészségügyi, társadalmi, valamint gazdasági következményeiről többnyire borúlátó tanulmányok készülnek, a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatóinak hála ezúttal egy pozitív példa is akadt.
Az évszázad végére a grönlandi és antarktiszi jégmezők eltűnése következtében majdnem fél méterrel nőhet meg a globális vízszint, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtása a jelenlegi tendenciában folytatódik.
A Seychelles-szigetek környékén található Aldabra korallszigeteket általában csak úgy szokták nevezni, hogy az egyik „legnagyszerűbb természeti kincs” a Földön. Ha a dolgok azonban így folytatódnak, az emberiség elpusztíthatja ezt a kincset.
Az északi sarkkörön túl elterülő jéggel borított régió az elmúlt időkben radikális változásokon ment keresztül, a legújabb tanulmány szerint már új klíma jött létre ebben a térségben, a jövőben pedig sokkal súlyosabb következményei lehetnek az ott tapasztalható olvadásnak.
Egészen beszédes képek láttak napvilágot Indiából azután, hogy a kormány enyhített a lezárási korlátozásokon. Mindez finoman szólva sincs jó hatással a levegőre.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint nagyjából két évtized alatt több mint 100 millió hektárt irtottak ki a Föld színéről
Egy Párizs városánál is nagyobb kiterjedésű jégtábla szakadt le az Arktiszon található masszív jégselfről az egyre forrósodó hőmérsékleti viszonyok következtében.
Ez már az a pont, amikor az emberek csak abban reménykedhetnek, hogy megérkezik az eső, és hatalmas segítséget nyújt az oltásokban.
Miközben 2020 tavaszán a pandémia miatt az egész világ karanténba vonult, a környezetvédő szakemberek hirtelen pozitív hatásokat kezdtek el észlelni a légszennyezéssel és a szén-dioxid kibocsájtással kapcsolatban.
Borzalmas számok láttak napvilágot a WWF felmérései alapján, ami rámutat arra, hogy az ember mennyire gyarló módon képes terjeszkedni, és sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora károkat okoznak.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kedden közzétett jelentéséből kiderült, hogy a levegő szennyezése és a hőhullámok az öreg kontinensen történt elhalálozások mintegy 13%-áért felelősek.