„Érdekeltté kell tenni a felsőoktatást az eredmények felmutatásában”

A kormány elkötelezett a mellett, hogy a felsőoktatás, kutatás-fejlesztés egész rendszerét érdekeltté tegye a nemzetközileg is elismerést kiváltó eredmények felmutatatásában – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium bemutatkozó konferenciáján csütörtökön.

Bódis József a Digitális örökség és mesterséges intelligencia című, online tanácskozáson mondott köszöntőjében hozzátette: már korábban kiemelt ágazati célként fogalmazódott meg egy magasabb minőséget nyújtó, teljesítményelvű kutatás-fejlesztési innovációs rendszer létrehozása, amelynek alapja a verseny, a minőség, az eredménye pedig a teljesítmény és a siker. Soron kívül Belső vizsgálat indult a rendőrségnél a Magyar Péterről kiszivárgott jelentés miatt

Úgy fogalmazott: „Közös célunk, hogy a magyar tudomány intézményi környezete stabil, innovatív szellemiségű legyen.”

Szándékaik között szerepel, hogy a hallgatókat, fiatal kutatókat nemzetközileg is elismert intézményekben Magyarországon tartsák – jelentette ki.

Azt mondta, úgy kell őket támogatni, képezni, hogy érezzék, Magyarország nem pusztán szülőföldjük, hanem hazájuk is, ahol „érdemes tanulni, dolgozni, és ahol jó élni”.

Az államtitkár kifejtette: a digitális átalakulás korszakában a tudás átadásának egyre inkább felértékelődő forrását a hálózatok jelentik. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az ITM szakpolitikai támogatásával létrejöhettek az ezt szolgáló tudásközpontok. A nemzeti laboratóriumok rendszere egyes szakterületek kiemelkedő tudományos csomópontjává válhatnak a jövőben.

Mi sem mutatja jobban a humán tudományok jelentőségét, mint hogy 2020-ban a 18 nemzeti laboratórium között helyet kaphatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem konzorciumvezetőként, a Miskolci Egyetem, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Bölcsészettudományi Kutató Központ részvételével működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium – jegyezte meg.

A bölcsészettudománnyal foglalkozó kutatók a nemzeti hagyományok megőrzésével, rendszerezésével olyan adatbázishoz juttatják a humán tudományok művelőit, a pedagógusokat, társadalomtudományi szakembereket, amely a nemzeti kulturális örökséget a legkorszerűbb módon teszi hozzáférhetővé – mondta.

A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium azzal a céllal alakult meg, hogy intézményközi összefogásban kidolgozza a nemzeti kulturális örökség mesterséges intelligencia feldolgozásának, kutatásának és oktatásának, valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát.

A konferenciát három szekcióban tartják, amelyek a gyűjtemények mesterséges intelligencia alapú fejlesztésével, a kulturális örökséggel és nyelvtechnológiával, illetve a webes források társadalomtudományi hasznosításával, a pandémia „nyelvi lenyomatával” foglalkoznak.

Forrás: MTI