Így hatott a falusi csok a települések népességének változásaira
A listán szereplő települések közül 69-ben nem történt változás, 1407 esetében csökkent, 1012-ben pedig nőtt a népesség, amely a falusi csok hatásának tudható be.
Fotó: Twenty20 2019 júliusában vezették be a falusi csokot, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson a kistelepüléseken lévő otthonok korszerűsítésére, bővítésére és megvásárlására, ezzel pedig minél inkább hozzájáruljon az elnéptelenedés megállításához, lelassításához vagy visszafordításához.
Ha nem hosszabbítják meg, június 30-án lejár a támogatás, amelyet jelenleg 2468 településen lehet igénybe venni, az erre vonatkozó kormányrendeletben pedig a teljes településlistát is meg lehet nézni. Erre azon 5 ezres lakosságszám alatti települések kerültek, amelyek népességében 2003-2018 között csökkenés volt megfigyelhető, illetve olyanok is, amelyek a hátrányosabb helyzetű járásokban találhatók – írta az Index.
A települések közül 69 esetében nem változott a népességszám 2019. január 1. és 2021. január 1. között, 1407 esetében viszont csökkent 2,68 százalékkal az ott élők száma. Így a legkisebb csökkenés Farkaslyukban volt, 0,05 százalékkal 1945-ről 1944-re, a legnagyobb pedig Lasztonyán, ahol 25,64 százalékkal 78 főről 58-ra esett vissza a számuk.
Sorra fejezik ki tiltakozásukat az ellenzék támogatói Róna Péter államfőjelöltsége ellen
A falusi csokban részt vevő települések közül 1012-ben nőtt a népesség az elmúlt két évben, átlagosan 3,52 százalékkal. A legnagyobb növekedés Iborfián következett be, bár a 75 százalékos eredménnyel is mindössze 8-ról 14-re változott a népesség száma, a legkisebb emelkedés pedig Hajmáskéren volt, ahol 0,03 százalékkal 3088-ról 3089-re nőtt az eredmény.
