Nem született megállapodás a globális minimumadóról, Varga Mihály is megszólalt
Varga Mihály pénzügyminiszter személyesen fejtette ki a véleményét a globális minimumadóról.
Fotó: Varga Mihály pénzügyminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Polgári Művelődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédet mond Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter hivatalba lépésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen az egykori kultúrpolitikus II. kerületi kastélyában 2022. június 15-én.
MTI/Szigetváry Zsolt Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei nem tudtak megegyezése jutni a 15 százalékos globális minimumadóról, ugyanakkor elfogadták az eurócsoport ajánlását, hogy Horvátország csatlakozzon az euróövezethez január elsején, valamint jóváhagyták a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap lehívásához szükséges lengyel nemzeti tervnek az Európai Bizottság általi értékelését – közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken.
Bruno Le Maire, a Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország pénzügyminiszere a miniszterek luxembourgi találkozóját követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a minimumadó tekintetében a kudarc ellenére a tárgyalók előre haladást értek el.
Közölte: továbbra is optimista abban a tekintetben, hogy a tagországok hamarosan megoldást találhatnak a január elsején bevezetni tervezett minimumadózást illetően. Varga Mihály pénzügyminiszter a találkozón bejelentette, hogy a magyar kormány nem támogatja a szóban forgó uniós irányelv elfogadását, mert a globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené.
„Magyarország nem gondolja, hogy amikor az energiaárak emelkednek, amikor a családokra nehezedő terhek gyarapodnak, amikor a vállalatokra leselkedő kihívások száma növekedik, akkor erre az intézkedésre sort lehetne keríteni” – fogalmazott.
Le Maire tájékoztatása szerint a pénzügyminiszterek megállapodtak abban, hogy Horvátország számára engedélyezni kell az euró bevezetését január elsejétől az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank javaslata alapján. Ez a folyamat azzal zárul majd, hogy az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, várhatóan még júliusban három, az euró horvátországi bevezetéséhez szükséges jogszabályt fogad el. Továbbá megállapítják azt az árfolyamot, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
Bruno Le Maire közölte továbbá, hogy a miniszterek jóváhagyták Lengyelország nemzeti tervének az Európai Bizottság általi értékelését. A finanszírozás lehetővé teszi Lengyelországnak, hogy előmozdítsa gazdaságának helyreállítását, valamint finanszírozza a zöld és digitális átállást – közölte.
Lengyelország a terve szerint a 35,4 milliárd euró összegű teljes előirányzatának 42,7 százalékát fordítja majd éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedésekre. A terv a tengeri szélerőműveknek nyújtandó jelentős finanszírozást, valamint a tengeri és szárazföldi szélerőműparkok építését megkönnyítő szabályozási keretben végrehajtandó kulcsfontosságú módosításokat foglal magában. A terv végrehajtásával várhatóan támogatni fogják továbbá az épületek energiahatékonysági célú felújítását, a vasúti és autóbuszos közlekedés korszerűsítését, a közúti közlekedés javítását és a zöld hidrogéntechnológiák fejlesztését.
Lengyelország a terve szerint a teljes előirányzatának 21,3 százalékát fordítja majd a digitális átállást támogató intézkedésekre. Ez egyebek között a nagy sebességű internethez való egyetemes hozzáférés biztosítására, a közszolgáltatások digitalizációjára, az iskolák informatikai berendezéseinek korszerűsítésére, valamint a digitális készségek és a kiberbiztonság fejlesztésére irányuló beruházásokat foglal magában.
(MTI)
