Rendkívül fontos egyezmény született Izrael és Libanon között
Izrael és Libanon csütörtökön aláírta a tengeri határukat rögzítő egyezményt, a dokumentumot pedig az ENSZ-nek is átadják majd.
A libanoni kormány hivatalos fotószolgálata, a Dalati és Nohra által közreadott kép Michel Aoun libanoni elnökről (j) és Amos Hochsteinről, az amerikai külügyminisztérium energiabiztonságért felelős főtanácsadójáról, miután Aoun aláírta az Izrael és Libanon között húzódó, vitatott tengeri határ kérdését rendező megállapodást Baabdában 2022. október 27-én.
MTI/EPA/Dalati Nohra Izrael és Libanon csütörtökön aláírta a két ország közötti földközi-tengeri határt rögzítő egyezményt – jelentette az izraeli média. A megállapodást hivatalos dokumentumként átadják az ENSZ-nek is a két ország határán lévő nakúrai ENSZ-főhadiszálláson.
Az izraeli kormány csütörtök délelőtt, rendkívüli ülésen hagyta jóvá a tengeri határmegállapodás szövegét, két héttel azután, hogy azt az izraeli parlament, a kneszet elé terjesztették felülvizsgálatra. Az Izraeli Legfelsőbb Bíróság korábban elutasította a tiltakozó petíciókat, és jóváhagyta ezt az eljárást.
Az Egyesült Államok által közvetített – és Washington garanciájával megszületett – egyezség lehetővé teszi Libanonnak, hogy a TotalEnergies nevű francia energiavállalat révén fejlessze a Kana-Szidón gázmezőt, és földgázt termeljen ki ott.
Ez a terület a Földközi-tengernek egy olyan részén található, amelyet Izrael és Libanon is sajátjának vallott. Izrael átengedte az egész vitatott zónát, de megkapja az onnan felszínre hozott földgáz hasznának tizenhét százalékát.
A földgázmező kapcsán is megszületett a megállapodás
Abban is megegyeztek, hogy a Karis (Cápa) nevű másik, szintén a határvidéknél lévő földgázmező teljesen Izrael tulajdonában marad. Jeruzsálem megtartja a partjai mentén azt a hárommérföldes zónát is, amelyre szerinte szüksége van a tengerpart biztonsága érdekében.
Jaír Lapid miniszterelnök a kormány megbeszélésének kezdetén kijelentette, hogy a megállapodás megerősíti Izrael biztonságát és cselekvési szabadságát a Hezbollah, a libanoni síita milícia fenyegetésével szemben.
„Ez egy diplomáciai vívmány, mert nem minden nap történik meg, hogy egy ellenséges ország írásos megállapodásban ismeri el Izraelt az egész nemzetközi közösség előtt. Nem mindennap áll mögöttünk az Egyesült Államok és Franciaország, melyek biztonsági és gazdasági garanciákat nyújtanak az egyezményhez” – hangsúlyozta Lapid.
„Izrael megkapja a Kana nyereségének 17 százalékát, mely pénzt hoz az állam gazdaságának, a pénzt pedig jólétre és egészségügyre, oktatásra és biztonságra fordítanak majd”- emelte ki Lapid.
A kabinet ülése délben azzal ért véget, hogy Jaír Lapid ellátta kézjegyével a nemzetközi megállapodást, és átadta azt Amos Hochstein amerikai közvetítőnek, a diplomáciai egyezség létrehozójának.
Eközben Michel Aun libanoni elnök is aláírta a dokumentumot. Ő azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás végrehajtása nem jelenti a kapcsolatok normalizálását Izraellel, hanem „technikai kérdés, minden, a libanoni külpolitikának ellentmondó politikai következmény nélkül”.
A libanoni tárgyalócsoport vezetője, Elias Bou-Szaab, azt mondta, hogy az egyezmény aláírása után „új korszak” kezdődik. A megállapodást átvevő Hochstein kijelentette, hogy az gazdasági fordulópontot jelenthet Libanon számára, és hangsúlyozta az Egyesült Államok garanciáját. „Ha bármelyik fél megsérti, mindkét fél veszít” – vélekedett az amerikai közvetítő. Izrael és Libanon között nincs békeszerződés, hanem ENSZ garantálta tűzszünet szabályozza viszonyukat.
(MTI)
