Több mint órányi reklámidőt kaphatott volna az ellenzék a közmédiában, mégsem éltek vele

A választási kampány óta téma, hogy az ellenzék nem szerepelhetett a közmédiában, Márki-Zay Péter a március 6-ai tüntetések szólalt fel, amelyet a „magyar közmédia által terjesztett orosz propaganda ellen“ szerveztek. 

„Nincs szabad választás, ahol agymosás folyik 12 éve, ahová nem engedik be az ellenzéket a közmédiába“ – jelentette ki akkor, azóta pedig többször is elmondták, hogy nem volt lehetőségük a szereplésre az MTVA adóin, pedig vidéken csak azt érik el az emberek, ezért nyert ilyen nagy arányban a Fidesz-KDNP.  Soron kívül Második világháborús bombát találtak egy német futballstadion közelében

Csütörtök estére meghívást kapott Márki-Zay az MTVA és a hirado.hu közös műsorába, ahol Lánczi Tamás vendége volt. Itt elmondta, hogy „egy elbukott választásra volt szükség ahhoz, hogy több mint 5 percre behívjanak a köztévébe“. 

A műsorvezető készült a beszélgetésre, és kinyomtatott egy olyan listát, amelyen a megkereséseik vannak, hogy a köztévé hányszor akart ellenzéki politikust meghívni valamelyik műsorába, sikertelenül. A korábbi jelölt azt ígérte, tételesen meg fogják cáfolni a listát. 

A Lakmusz tényellenőrzéssel foglalkozó szerkesztőség azonban rávilágított, hogy volt valaki, amivel az ellenzék, különösen Márki-Zay csapata nem számolt, ezért pontatlanok az állítások. 

A törvény szerint ugyanis több mint egy órányi, ingyenes reklámidejük volt a közmédiában, amelyet végül veszni hagytak, ugyanis a Duna TV-n és a Kossuth Rádión összesen 78 perc 20 másodpercnyi ideje volt minden pártlistát állító pártnak és pártszövetségnek, hogy politikai hirdetést sugározzon.

Az Alaptörvény rögzíti, hogy a megfelelő tájékoztatás értelmében a kampányban a politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető, ezt fejti ki bővebben a Médiatörvény és a Választási eljárásról szóló törvény. 

A szabályozás a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásnak adja a reklámot, amely 2022-ben a Duna Televízió és a Kossuth Rádió lett, emellett hirdethettek az RTL Klubon is. Összesen 470 perc oszlott el a közmédiában 6 pártlista között. 

A Duna TV-n és Kossuth Rádióban összesen 78 perc és 20 másodperc, míg az  RTL Klubon 39 perc 10 másodperc állt mindenkinek a rendelkezésére, viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adataiból kiderül, hogy ezekkel nem éltek. 

Négy évvel korábban még éltek ezzel a lehetőséggel, akkor a Duna TV-n és a Kossuth Rádión kihasználták a rendelkezésre álló időkeret közel 100 százalékát, amely akkor 20 perc és 23 másodperc volt. 

További érdekesség, hogy nem csak az országgyűlési választás, de a népszavazás kapcsán is lehetett volna reklámokat közzétenni, de ezzel sem az ellenzék, de a kormányoldal nem kívánt élni. 

A közmédiában 37 perc 30 másodpercnyi politikai reklámot tehetett volna közzé a témában a kormány és minden országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező párt, míg az RTL Klubon 18 perc 45 másodperc járt volna.