Drámai felvételeken láthatjuk, miként söpört végig a koronavírus-járvány Brazílián

Kétségkívül kijelenthetjük, hogy Brazíliát érintette legérzékenyebben a világon pusztító pandémia, ugyanis március óta 4,8 millióan kapták el a fertőzést a dél-amerikai országban.

Nem véletlen, hogy Latin-Amerikát nevezték meg az Egészségügyi Világszervezet szakemberei a koronavírus-járvány epicentrumának. A régió legnépesebb országában, Brazíliában mindez idáig összesen 145 ezer COVID-19 betegséggel kapcsolatos elhalálozást regisztráltak, amivel a világranglista második helyén állnak az Egyesült Államok mögött és India előtt. Soron kívül Június első napjára szervez Békemenetet a CÖF–CÖKA

A járványnak kellett némi idő ahhoz, hogy Kínából, Iránból és Olaszországból elérje a strandjairól, a futballról és a favelákról elhíresült Brazíliát. Habár az első eseteket a nagyobb városokban, úgymint Rio de Janeiróban és São Paulóban vették nyilvántartásba, az első hullám erejét leginkább az Amazonas-medencéhez tartozó térségekben érezték meg.

Amazonas állam fővárosában, Manausban főként az őslakosok körében villámgyorsan terjedt a koronavírus, a halottak száma szintén rohamosan emelkedett, ezért arra kényszerült a helyi kormány, hogy önkéntes sírásókat foglalkoztasson annak érdekében, hogy minél több tömegsírt tudjanak kiásni elhelyezvén bennük az áldozatok holttesteit.

A hatóságok figyelmeztettek, hogy a koporsók egy idő után hiánycikké válhatnak, ezért a legtöbb ember nem kapta meg azt a tiszteletet, hogy a végső búcsú során legalább egy fából készült halottas ládába tegyék földi maradványaikat, ehelyett műanyag zsákkal elfedve temették el őket.

Az Amazonas régió őslakosait azért érinthette negatívan a pandémia, mivel többségük messze lakik a kórházaktól és az egészségügyi intézményektől, ezért számukra sokkal halálosabbnak bizonyult a járvány.

Vanderlecia Ortega dos Santos nővér önként jelentkezett az egyik manausi külvárosi kórházban, hogy segítsen az őserdőkben élő mintegy 700 indián családon – egymaga annyi beteget látott el, hogy azért más országokban komoly kitüntetés járna.

A következő fotókon azt láthatjuk, amint az északi Pará állam egyik temetőjében sorra engedik le a koporsókat a sírásók a gödörbe.

A tömegsírok kiásása komoly fizikai és mentális kihívások elé állította a lakosságot, nem beszélve arról, hogy sokszor embertelen körülmények között kellett elvégezniük a munkálatokat a lehető leggyorsabb tempóban, mivel a holttestek irtózatos sebességgel gyülemlettek fel a halottasházakban.

Nem tartott sokáig, hogy az amazonasi esetek és a nagyvárosokban előforduló kisebb gócpontok után a nagyobb metropoliszok is megérezzék a járvány valódi erejét. Májusban São Paulo polgármestere felhívta a lakosság figyelmét, hogy a pandémia kitörése miatt összeomolhat a város kórházi ellátórendszere.

A városvezetőnek igaza lett, a klinikák túlterheltté váltak, ezért sokszor iskolák tornatermeit és művelődési központokat alakították át koronavírus-központtá. A képen az látható, ahogyan főleg 50 évnél idősebb betegeket fekszenek az intenzív osztályon, miközben néhányuk még lélegeztetőgépre van kötve.

Érdemes megfigyelni, hogy a biztonság érdekében a súlyos tünetekkel küzdő páciensek fölé műanyagból készült sátrakat húztak, amelybe oxigént vezettek be annak érdekében, hogy megfelelő légzést biztosítsanak a betegeknek, egyúttal így megvédhették magukat a fertőzéstől az orvosok és az ápolók.

Az idős hölgy is valószínűleg komolyabb szimptómákat produkálhatott, ezért a maximális védelem miatt őt is egy fólia alá helyzeték.

Az egyre csak növekvő fertőzöttek száma ellenére semmiféle karantén intézkedéseket nem vezettek be Brazíliában. Az államok kormányzói, valamint a nagyobb városok saját rendeleteket hoztak, ezeket azonban gyakran ellenezték, a tüntetések során összegyűlt tömeg között pedig vígan terjedt tovább a kórokozó.

Jair Bolsonaro brazil elnök egyenesen emberi alapjogok elleni sérelmekként bélyegezte meg az államok önkényes döntéseit, diktátoroknak nevezve a kormányzókat. Az államfő támogatói többször is kiálltak vezérük véleménye mellett, aminek hangot is adtak a demonstrációkon.

Bolsonaro rendre enyhe influenzának nevezte a koronavírust, amiért a helyi és a nemzetközi szakértők is élesen kritizálták. Elmondása szerint az egész járványhelyzethez köthető hisztériáért, pánikkeltésért és paranoiáért a média a felelős, akik felfújták az egész szituációt, és nagyobb feneket kerítettek neki annál, mint amit valójában érdemelne.

Az elnök sokszor maszk nélkül vett részt a tüntetéseken, később viszont saját maga és felesége is átesett a betegségen, amit szerencsére mindketten átvészeltek. A fertőzés ellenére nem változtatott álláspontján, továbbra is kiállt meggyőződése mellett, miszerint a gazdaság életben tartása sokkal fontosabb, mint a lezárások által kialakult káosz.

Rio de Janeiro világhíres strandjára, a Copacabanára idén nyáron nem az önfeledt bulizás és a jó hangulat volt a jellemző, sokkal inkább az elkeseredettség, és a gyász. Az alábbi fényképen az egyik fiatalember a gyönyörű homokos tengerpartra kihelyezett keresztek egyikét brazil zászlóval takarta be, emlékezvén a járvány áldozataira.

A vörös ballonokkal azon ártatlan életeket szerették volna kihangsúlyozni az akció szervezői, akiket megmenthettek volna azzal, ha időben cselekszenek, és bevezetik a szükséges lezárásokat. Miközben a helyiek siratták az áldozatokat, páran még így is vették a bátorságot, és fotózkodtak egyet a szikrázó napsütésben.

A döbbenetes történetek és lesújtó adatok egyaránt félelmetesnek hatnak, azonban van remény, hiszen a nyájimmunitás valamilyen szinten kialakulhatott, ezen felül az AstraZeneca, a Pfizer, a Moderna és a Sinovac is közel állnak ahhoz, hogy egy biztonságos, egyben hatékony vakcinát fejlesszenek ki, amelyet nemcsak Brazíliának, hanem a világ többi országának is leszállíthatnak leghamarabb a jövő év folyamán.