Tetanusszal feltöltött baktérium segítheti a hasnyálmirigyrák hatékony kezelését

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált emberek túlélése csupán néhány hónap, amelynek hátterében az áll, hogy a rák gyakran már a tünetek megjelenése előtt széles körben elterjed a szervezetben, és a hatékony kezelések is hiányoznak.

Sok ráktípus jól reagál olyan immunterápiákra, amelyek fokozzák az immunrendszer természetes ellenállását a ráksejtekkel szemben, ezek azonban általában nem alkalmazhatók hasnyálmirigyrák esetén, mert hiányoznak azok a mutációk, amelyek lehetővé tennék az immunrendszer számára, hogy felismerjék a rákos sejteket. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kialakult daganatot általában olyan sejtek veszik körül, amelyek elnyomják az immunaktivitást. Soron kívül Milliárdos fejlesztéseket hajthat végre az Országos Kórházi Főigazgatóság

Claudia Gravekamp, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Főiskola munkatársa kollégáival kidolgozott egy kreatív, új módszert, amely során a daganatokhoz természetes vonzódó listeria baktériumokat alkalmazva juttatja el a tetanusztoxin inaktív formáját a hasnyálmirigyrákba.

Mivel a legtöbb embert gyermekkorában beoltják tetanusz ellen, az immunrendszer képes azt észlelni, így a tetanusszal töltött ráksejtek láthatóvá válnak, és működésbe léphet a szervezet önvédelmi mechanizmusa – számolt be a Newscientist.

Az egerekkel végzett kísérletek során a kutatók tetanusz elleni oltást adtak fiatal egereknek, amelyeknél később hasnyálmirigyrákot idéztek elő, amikor pedig a betegség kialakult, tetanusz tartalmú listeria baktériumot fecskendeztek a hasukba.

A baktériumok sikeresen eljuttatták a tetanuszt a daganatokhoz, láthatóvá téve az egerek immunrendszere számára, ezután pedig a T-sejteknek nevezett immunsejtek támadni kezdték a rákos sejteket. A kutatók gemcitabin nevű gyógyszert is adagoltak az állatoknak, ami megakadályozta, hogy a daganatokat körülvevő sejtek elnyomják az immunrendszer aktivitását.

A kezelési kombináció több mint 80 százalékkal csökkentette az eredeti, valamint a test többi részére átterjedt daganatok méretét is, ezenkívül 40 százalékkal javította az egerek átlagos túlélési idejét a kezeletlen egyedekhez képest.

A listeriát általában ételmérgezést okozó baktériumként tartják számon, a tanulmányban azonban a kórokozó legyengült, nem mérgező formáját használták. Az egerek nem mutattak jelentős mellékhatásokat a kezelésük során.

Gravekamp csapata most klinikai vizsgálatokat szervez, hogy tesztelje, a legyengült listeria biztonságosan beadható-e az emberek hasába is. Ha a kísérlet sikerrel zárul, a remények szerint az eljárást hasnyálmirigyrákos betegeken is tesztelhetik.

Ugyanez a megközelítés sok más rákos megbetegedés kezelése során is hasznos lehet, amelyeket az immunrendszer nehezen észlel. A kutatók például „nagyon-nagyon ígéretes eredményeket” kaptak a petefészekrákos egerek tesztelése során, legközelebb pedig a bél- és agydaganatokra koncentrálnak.