Az univerzumban a különböző missziók után rengeteg űrszemét és űrtörmelék gyülemlett fel, amelyek komoly veszélyekkel fenyegetik a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó asztronautákat és a jövőbeni küldetések személyzetét egyaránt.
Egy 1987-ben azonosított szupernóva-robbanás után keletkezett neutroncsillagot fedeztek fel, ami 170 ezer fényévre található Naprendszerünktől.
A legújabb kutatás alapján az univerzumban található kalcium több mint fele egy óriási kozmikus robbanás következtében jöhetett létre.
A napszél által kialakított téren túl egy csillagközi űr található, ahová eddig csupán a Voyager–1 és Voyager–2 űrszondát tudta eljuttatni az emberiség.
A forró szuperföldekként elhíresült bizarr exoplanéták csoportjának képviselői rendkívül fényes égitestekként tündökölnek az univerzum bizonyos pontjairól készült felvételeken.
Az Orosz Szövetségi Űrügynökség specialistái olyan módszert hoztak létre, amivel kőzet- és talajmintákat szállíthatnak vissza a bolygónkra a Vénuszról.
Csillagászok éppen azt vizsgálták, miként képződhetnek égitestek a halálos fekete lyukak közelében, amikor egy eléggé fontos problémával találták szembe magukat – el kellett nevezni ezeket az objektumokat.
Asztronómusok olyan Naprendszeren kívüli planétára bukkantak, ami 150 fényévre van a Földtől, a felépítése alapján pedig jóval sűrűbb lehet, mint azt korábban lehetségesnek gondolták.
A legújabb tanulmány szerint alaposan át kell gondolnunk korábbi teóriáinkat a vörös bolygó több milliárd évvel ezelőtti állapotával kapcsolatban.
Egy távoli galaxis-csoportosulásban szinte megállíthatatlan tempóban keletkeznek az újabbnál újabb égitestek – asztronómusok végre kiderítették, mi állhat a jelenség hátterében.
A NASA Perseverance rovere fontos mintákat fog összegyűjteni a vörös bolygó felszínéről.