Buborék alakot öltött a Naprendszer helioszférája a NASA legújabb felvételén
A napszél által kialakított téren túl egy csillagközi űr található, ahová eddig csupán a Voyager–1 és Voyager–2 űrszondát tudta eljuttatni az emberiség.
A napszél által kialakított téren túl egy csillagközi űr található, ahová eddig csupán a Voyager–1 és Voyager–2 űrszondát tudta eljuttatni az emberiség.
Asztronómusok évek óta azt feltételezték, hogy a csillagszél következtében formálódott helioszféra egy üstököshöz hasonlíthat, a hosszú csóvája pedig pajzsként működve blokkolhatja a beérkező kozmikus sugarakat.
A legújabb kutatások alapján azonban teljesen más az igazság, ugyanis a NASA közleménye szerint sokkal inkább egy buborékszerű, deformálódott croissantra, esetleg elhasznált rágógumira emlékeztet az alakja.
A modell megalkotásához a NASA Interstellar Boundary Explorer (IBEX) részletes adatai nyújtottak segítséget. Ezzel a misszióval a Naptól eltávolodó kozmikus sugarak energetikai szempontból semleges atomjait vizsgálták, amelyek a Földtől több tízmilliárd kilométeres távolságban lévő heliopauzából, vagyis a napszelek határáról származnak.
A NASA Cassini és New Horizons küldetéseinek hasznos információit szintén számításba vették és rájöttek, hogy minél távolabb kerülnek a csillagszelek a Naptól, annál több anyaggal léptek kapcsolatba a csillagközi térben.
Minden fontos adatot összesítve végül az amerikai űrhivatal kutatócsapata egy 3D modellel állt elő, amit a Nature Astronomy tudományos lapban is közzétettek. Az eredmények láttán sokkal inkább különösnek, mintsem elegánsnak mutatkozott a helioszféra valós kinézete.
Az eredeti elképzelésekkel szemben egy jóval kisebb, gömbölyűbb és szűkebb alak körvonalai rajzolódtak ki, ami inkább hasonlít egy töltött kiflihez, mintsem egy üstököshöz. Azzal, hogy bebizonyosodott, a helioszféra buborék alakú, arra következtethetünk, hogy más, azonos struktúrával rendelkező csillagrendszerekben szintén olyan körülmények uralkodhatnak, amelyek lehetővé teszik az élet kialakulását, hiszen a napszél-réteg megállítja a rendkívül káros kozmikus sugárzások nagy részének áthatolását.
A csillagászok bizakodóak a NASA 2024-ben induló Interstellar Mapping and Acceleration Probe (IMAP) projektje kapcsán is, amivel azt fogják megnézni, hogyan viselkednek a részecskék a napszéllel való találkozások során, ezáltal még a mostaninál precízebb térképet alkothatnak meg a helioszféráról.
Ne hagyd ki:
