A fejlődés, az élet és az öregedési folyamatok során minden emberi sejt mutációkat halmoz fel, amelyek az úgynevezett mozaikosságot eredményezik, vagyis azt az állapotot, amikor egy személy különböző sejtjei eltérő DNS-szekvenciával vagy genetikai felépítéssel rendelkeznek.
Japán kutatók felfedezték, hogy az univerzumban hat éven keresztül tárolt egerek hímivarsejtjei egészségesek maradtak Földre való visszatérésük után is.
Habár korábban arról lehetett hallani, hogy az évszázad közepére elfogyhat a férfiak nemzőszervéből a létfontosságú hímivarsejt, tudósok egy része őrültségnek tartja a feltételezéseket.
Mivel az emlősök hím egyedeinek többsége esetében a szaporodáshoz elengedhetetlenül szükséges herék a testen kívül helyezkednek el, ezért a megváltozott klíma jelentős kihatással van reprodukciós képességükre.
Világszerte komoly problémát jelent a férfiak meddőségét okozó spermiummennyiség visszaesése, ami hosszú távon ahhoz vezethet, hogy nehéz lesz az erősebbik nem képviselőinek természetes úton utódot nemzeniük.
Svédországban komoly spermahiányról számoltak be a spermabankok, melynek következtében egyre több asszisztált terhességet kell lemondaniuk a leendő kismamáknak.
Ha minden a jelenlegi tendenciák szerint folytatódik, akkor könnyen lehet, hogy 2045-re a férfiak fertilitási aránya nullára zuhanhat, ami azt jelenti, nem fognak tudni utódokat nemzeni.