A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg emellett azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy "óvatlanul fogalmaz", amikor az atomfegyverek esetleges bevetéséről beszél.
Még ma, azaz vasárnap hivatalosan is bejelentheti Finnország a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, majd röviddel ezután Svédország is megteheti ugyanezt.
Szakértői vélemény szerint a kérdést már eldöntötték, és független attól, hogy mit mond Oroszország, a két ország NATO-tag lesz.
Az orosz elnök szerint Finnország külpolitikai fordulata negatívan hatna a kétoldalú kapcsolataikra.
A finn Fingrid szolgáltató szerint a felfüggesztésnek nem volt hatása a piacra, és Finnország „megbirkózik“ a leállással.
Oroszország előre figyelmeztette a NATO-t, hogy lépni fognak, ha nukleáris erőket és infrastruktúrát fognak telepíteni a határhoz közel.
Recep Tayyip Erdogan török elnök ellenezte Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, Washington azonban kérdéseket tett fel Törökország álláspontjával kapcsolatban.
Cáfolni igyekezett Moszkva azokat a tényeket, miszerint nem halad úgy az Ukrajna elleni invázió, ahogy eredetileg eltervezték.
Oroszország már meg is tette az első fenyegetéseit Finnország fele, amiért úgy döntöttek, hogy benyújtják a NATO-tagsági kérelmet.
Dmitrij Poljanszkij szerint „megváltozott a helyzet” Josep Borell kijelentései után, miszerint ezt a háborút „a csatatéren kell megnyerni azután, hogy az EU a fegyverszállítások vezetőjévé vált”.
Finnország és Svédország is egyre közelebb van ahhoz, NATO-tag legyen, ami igen rossz forgatókönyv lehet Oroszország számára, mivel ezzel tovább erősödik a katonai szövetség.