Washington tisztázná, mi is Törökország álláspontja a svéd és finn NATO-csatlakozás kapcsán

Fotó: Recep Tayyip Erdogan török elnök nyilatkozik a sajtó képviselõinek a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítõ csoport, a G7 vezetõinek a csúcstalálkozója után Brüsszelben 2022. március 24-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq
not image

Fazekas Kiara Barbara

2022. május 14. - 09:07

Recep Tayyip Erdogan török elnök ellenezte Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, Washington azonban kérdéseket tett fel Törökország álláspontjával kapcsolatban. 

A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Washington „dolgozik Törökország álláspontjának tisztázásán“, miután Recep Tayyip Erdogan elnök ellenezte Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. 

Jen Psaki kiemelte, hogy a két ország transzatlanti szövetség tagjává válásának ötlete „széles körű támogatást kapott a NATO-tagországoktól“, és John Kirby, a Pentagon szóvivője is úgy nyilatkozott, hogy Egyesült Államok azon dolgozik, hogy „jobban megértse“ Ankara álláspontját – írja a The Guardian.

„Törökország megbecsült NATO-szövetséges; ez nem változott. Részt vettek és segítettek abban, hogy párbeszédet kezdeményezzünk Oroszország és Ukrajna között, és segítséget nyújtottak Ukrajnának. Tehát semmi sem változik a NATO-szövetségben elfoglalt helyüket illetően“ – jelentette ki. 

Erdogan pénteken azt mondta, hogy „nincs pozitív véleményünk“ a két ország szövetséghez való csatlakozásáról, és azt mondta, hogy „terrorista szervezeteknek“ nyújtanak menedéket.

Kijelentette, Törökország „nem akar hibát elkövetni”, mivel szerinte a skandináv országok olyanok, mint „a terrorszervezetek vendégházai”, hozzátéve, hogy „még a parlamentben is van helyük” a terrorszervezeteknek.

Törökország régóta azzal vádolja a skandináv országokat, különösen az erős török bevándorló közösséggel rendelkező Svédországot, hogy szélsőséges kurd csoportoknak, valamint a 2016-os sikertelen puccs miatt körözött, az Egyesült Államokban élő prédikátor, Fethullah Gülen támogatóinak adnak menedéket.

Az utóbbi időben jelentősen felerősödött Svédország és Finnország igénye, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz, azonban ezt Oroszország nem nézi jó szemmel, annyira, hogy elvágták az áramellátást Finnország felé. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott, Finnország NATO-csatlakozása “egyértelmű fenyegetést jelent” Oroszországra nézve, a külügyminisztérium pedig azt mondta, hogy „Oroszország kénytelen lesz megtorló katonai válaszlépésekkel reagálni Finnország NATO-csatlakozásról szóló döntésére”.