A főtitkár szerint a NATO fegyvergyárakkal együttműködve készítené fel Ukrajnát „hosszú távra”
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg emellett azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy „óvatlanul fogalmaz”, amikor az atomfegyverek esetleges bevetéséről beszél.
Madrid, 2022. június 30.
Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár sajtóértekezletet tart a NATO madridi csúcstalálkozójának második napi ülése után az Ifema kongresszusi és kiállítási központban 2022. június 30-án.
MTI/EPA/EFE/ZIPI 
Előzmény:
A NATO-tagállamok fegyvergyártó cégekkel közösen próbálnak újabb fegyver- és felszerelés-szállítmányokat juttatni Ukrajnának, hogy „hosszú távra” rendezkedhessenek be az Oroszország elleni háborúban, mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Reutersnek adott, a Guardian által szemlézett interjújában:
„Komoly támogatást nyújtunk, de ennél is többre van szükség és hosszú távon kell gondolkodnunk. Emiatt szorosan együttműködünk a hadiiparral, hogy több, különböző típusú lőszert, fegyvert és egyebeket tudjunk szállítani.”
Stoltenberg egy ettől független csütörtöki beszédében, melyet a norvég Munkáspárt aktivistái előtt mondott el, arról beszélt, hogy az orosz invázió Európa legveszélyesebb szituációját eredményezte a II. világháború óta és nem hagyhatják, hogy Oroszország nyerjen. Emellett azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy „veszélyes és óvatlan” retorikába bocsátkozik az atomfegyverek használatával kapcsolatban.
Bár közvetlenül egy NATO-tagállam sem vesz részt a harcokban, az arra való nyugati válaszlépéseket ők koordinálják. Stoltenberg az interjúban ismét amellett érvelt, hogy a háborúnak a tárgyalóasztal mellett kell véget érnie:
„Tudjuk, hogy a háborúk tárgyalások végén zárulnak le. Azt is tudjuk, hogy ezek kimenetele teljes egészében a harctéren mutatott erőtől függ. Nem az én dolgom elmondani Ukrajnának, milyen feltételeket szabjanak, vagy fogadjanak el. Az én dolgom, a NATO dolga, hogy hogy jobb lapokat osszunk nekik, hogy maximalizáljuk egy elfogadható megoldás lehetőségét.”
A háború miatt a korábban semleges Finnország és Svédország is benyújtotta NATO-csatlakozási kérelmét, ezt eddig 23 tagállam fogadta el. A legnagyobb kérdés Törökország hozzájárulása lesz, akik több, általuk terroristának tartott személy kiadatását követelik annak érdekében, hogy elfogadják a két ország csatlakozását.
Stoltenberg szerint azonban arról, hogy bárkit is kiadnak-e, végső soron Svédországnak és Finnországnak kell döntenie, a saját törvényeik alapján.
