A karácsonyfa-halmaz valamivel izgalmasabbnak hangzik, mint az NGC 2264.
Az eszközök képesek óránként átrepülni a hurrikánok (vagy a Csendes-óceánon a tájfunok) felett, szemben a jelenlegi műholdakkal, amelyeknek hat órára van szükségük ahhoz, hogy ezt megtegyék.
A szonda először körözni fog az aszteroida körül, mielőtt leszáll a felszínére, ezt követően pedig más feladata is lesz.
Ám tény, hogy ez az egyetlen olyan természeti katasztrófa, amelynek teljes elhárításához az emberiség nem rendelkezik a megfelelő technológiával.
A Földön most arra próbálnak választ találni, hogy az űrbéli körülmények milyen hatással vannak a termések fejlődésére, illetve minőségére.
A SpaceX hétfőn tervezi végrehajtani a valaha épített legerősebb rakéta, a Starship első tesztrepülését, amelyet arra terveztek, hogy űrhajósokat küldjön a Holdra és esetleg azon túlra.
A szakemberek több tízezer képet készítettek és dolgoztak össze, hogy létrehozzanak egy részletes, s szinte minden szegletet feltáró 3D-s térképet a Marsról.
A misszió indítása 2024 végén, vagy 2025 elején várható – osztotta meg a külügyminiszter.
Noha nem ez az első alkalom, hogy vizet fedeztek fel egy távoli bolygón, a szóban forgó exobolygó felszínén egy különleges, metánból, szén-dioxidból és vízből álló, kavargó porvihar keletkezett.
Több mint a duplájára módosították a várható emelkedés ütemét, 2050-re viszont ennek másfélszeresére számítanak.
Egy ritka és különleges együttállásban gyönyörködhetnek majd a szerencsések.