A hatalmas jégfolyamok rendkívül érzékenyek az éghajlati változásokra, melyek egyre kíméletlenebbül éreztetik a hatásaikat.
Egyre súlyosabb az ivóvíz problematikája világszerte, és ha nem javul a helyzet, három évtizeden belül még a jelenleg biztonságban lévő területeket is aszály sújthatja.
Magyar fizikusok és geológusok az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték egy új módszerrel.
Az éghajlatváltozás olyannyira súlyos méreteket ölthet az elkövetkező évtizedekben, hogy az emberiség a saját maga által előidézett globális felmelegedésbe pusztulhat bele.
Szövettakaróval védték nyáron a svédországi Helags gleccser egyes részeit a globális felmelegedéstől, ezzel legalább 3,5 méternyi vastag jég elolvadását akadályozták meg.
Drámai klimatikus változásokkal nézhet szembe az Északi-sarkvidék, ahol olyan mértékben megemelkedhet a tengervízszint, hogy könnyedén az óceánba mosódhatnak a káros anyagok.
Klímakutatók felfedezték, hogy nem csupán a jégselfek olvadása és a kontinensről való leszakadása fenyegeti az Antarktiszt, hanem a fagyott tömeget összefogó réteg eltűnése is.
Ha továbbra sem teszünk a klímakatasztrófa elkerüléséért, akkor olyannyira elidegenedhet a Föld, hogy a Naprendszer egyik legkietlenebb égitestévé változhat.
Nagyjából 251 millió évvel ezelőtt a Földön található állat- és növényfajok 90 százaléka kipusztult – kutatók szerint hamarosan hasonló horderejű katasztrófa következhet be.
Miközben az arktiszi jégréteg rohamos ütemben csökken, a jelenség következtében világszerte emelkedik a tenger vízszintje, ami kihatással van bolygónk alakjára is.
Az egyik legújabb közvélemény-kutatás alapján kiderült, a fiatalok több mint 50 százaléka már nem hisz abban, hogy megmenthető a bolygó a pusztulástól.