ENSZ-főtitkár: a tengerszint emelkedése egyes országok számára a „halálos ítélet”
Rendkívül erős szavak ezek az ENSZ főtitkárától: figyelmeztetett, az alacsonyan fekvő területek, sőt, egész országok tűnhetnek el a tengerszint emelkedése miatt.
A Szürke gleccser néven ismert csúszó jégtömeget nézik turisták, amint a jégfolyam beletorkollik a dél-patagóniai jégmező déli peremén levő Szürke-tóba a chilei Torres del Paine Nemzeti Parkban 2022. december 26-án. A dél-patagóniai jégmezőn található a bolygó harmadik legnagyobb édesvíztartaléka. A nemzeti parkban december 25-én a nappali hőmérséklet elérte a rekordmelegnek számító 20 Celsius-fokot. 1996-ban a Szürke gleccser teljes területe 270 négyzetkilométer, hossza 28 kilométer volt. 2017 novemberében egy hatalmas jégtömb leszakadt a gleccserről, amely a felmelegedés következtében évente mintegy 40 méterrel rövidül meg.
MTI/EPA/EFE/Javier Martin 
Az Al Jazeera jelentése szerint Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára megkongatta a vészharangot a globális felmelegedés nyomán folyamatosan emelkedő tengerszint miatt: a főtitkár figyelmeztetett, a tengerszint emelkedése több százmillió, az alacsonyan fekvő part menti területeken és kis szigetországokban élő embert fenyeget.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának első, a tengerszint emelkedésének a nemzetközi békére és biztonságra gyakorolt hatásairól szóló vitáján tartott beszédében Guterres rámutatott, a legfrissebb adatok szerint a tengerszint 1900 óta folyamatosan és gyorsan emelkedik, amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen szó szerint pusztító következményekkel jár ez a jelenség.
Hangsúlyozta, az olyan országok, mint Banglades, Kína, India és Hollandia, valamint olyan nagyvárosok, mint Bangkok, Buenos Aires, Jakarta, Lagos, London, Los Angeles, Mumbai, Maputo, New York és Sanghaj, mind veszélyben vannak. A tanácshoz kedden intézett beszédében kiemelte:
„A veszély különösen nagy azon közel 900 millió ember számára, akik az alacsonyan fekvő part menti övezetekben élnek – ez minden tizedik embert jelent a Földön.”
Az éghajlatváltozás nagyon is komoly, mostanra pedig egyenesen veszélyes
Guterres kiemelte, az éghajlatváltozás nyomán a bolygó felmelegszik, a gleccserek és jégtakarók elolvadnak, a NASA adatai szerint pedig ez azt eredményezi, hogy az Antarktisz évente átlagosan mintegy 150 milliárd tonna (!) jégtömeget veszít el. A főtitkár rámutatott, Grönland jégsapkája még ennél is rohamosabban zsugorodik: éves szinten 270 milliárd tonna jégtömeg olvad el a területen.
„Világunk a 1,5 fokos felmelegedési határon túlra száguld, melyet az élhető jövő megkövetel, ám a jelenlegi politika mellett a 2,8 fok felé tart, ami halálos ítéletet jelent a sebezhető országok számára.”
Guterres leszögezte, különösen a fejlődő országoknak kell rendelkezniük a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodáshoz szükséges forrásokkal, magyarul biztosítani kell a számukra nyújtott 100 milliárd dolláros, éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalás teljesítését.
A tengerszint emelkedésével újabb kihívások előtt állunk, ugyanis idővel az édesvízforrásokért és a földterületekért folytatott verseny fokozódása új konfliktusokat teremt majd, ennek elkerülése érdekében pedig Guterres azt javasolja, hogy „a gyökerénél kezeljük” a problémát: a felmelegedés korlátozása érdekében csökkenteni kell a kibocsátást.
