301 új exobolygó kilétét tárta fel a NASA szuperkomupterén futó ExoMiner névre keresztelt algoritmus.
A NASA legújabb kutatásából megtudhattuk, hogy a galaxisunkban található Nappal megegyező méretű és tulajdonságú csillagok legalább ötven százalékának van egy olyan exoplanétája, amely az élhető zónában helyezkedik el.
A Kepler űrteleszkóp és a Gaia-misszió adatainak elemzéséből megállapították, hogy csak a mi galaxisunkban 300 milliónál is több olyan exoplanéta lehet, amelyen kialakulhatott az élet.
Igaz, hogy a bolygók többsége valamilyen központi csillag körül kering, léteznek azonban olyan égitestek is, amelyek szabadon repkednek a világűrben.
Egészen szenzációs felfedezést tettek amerikai csillagászok, miután a Földdel szinte teljesen azonos exoplanétára leltek a Tejútrendszer egyik rejtett zugában.
Habár a bolygók alapvetően nem saját maguk bocsájtják ki, hanem a központi csillaguk fényét verik vissza, a Kansasi Egyetem (KU) asztronómusai által felfedezett égitestnél megmagyarázhatatlan módon éppen az előbbi folyamatokat figyelték meg.
Jelenleg több mint ezer Föld-szerű exoplanéta található a Tejútrendszerben, melyek feltételezhető lakói képesek lehetnek felfedezni a bolygónkat.
A Washington Állami Egyetem (WSU) geobiológusa, Dirk Schulze-Makuch két tucatnyi exoplanétára bukkant, amelyeken nagy valószínűséggel kialakulhatott az élet, mivel a rajtuk uralkodó körülmények egészen kedvezőek lehetnek.
Az ESA Cheops (Characterising Exoplanet Satellite) műholdjával a valaha volt egyik legforróbb és legextrémebb körülményekkel rendelkező exoplanétát fedezték fel.
A csillagászok egy teljesen új, úgynevezett "ultraforró Neptunusz" kategóriába sorolható exoplanétára bukkantak, ami olyan közel kering az anyacsillagához, hogy alig egyetlen nap alatt körbeéri.
Amíg a Földön a gyémánt az egyik legritkább drágakőnek számít, addig vannak exobolygók, ahol ez a csillogó ásvány szinte csupán egy maréknyi földdel egyenértékű.