A Mars és a Jupiter között keringő aszteroidák sűrűjében két rejtélyes égitestre bukkantak csillagászok, amelyek akár a földi élet megalkotói is lehetnek.
Az amerikai űrhivatal egészen egyedi módon kezdte meg földönkívüli létformák utáni kutatómunkáját – légszennyezés nyomait vizsgálva deríthetik ki, van-e élet az exobolygókon.
Az úgynevezett Type Iax szupernóva jelenségek nyomán keletkező fehér törpék gyakran felrobbanhatnak, utánuk pedig zombicsillagok maradhatnak fenn az univerzum egén.
Hosszú évtizedeken keresztül azt hitték, hogy a Plútó bolygórendszerünk legmesszebb lévő égitestje, azonban a legutóbbi felfedezés során kiderült, hogy ez korántsem igaz.
A Nyugat-Virginiában található Green Bank Teleszkóp (GBT) vadonatúj frissítésének köszönhetően az egység a világ legnagyobb kormányozható rádióteleszkópjává vált.
Asztronómusok egy speciális mesterséges intelligencia segítségével 1 210 lehetséges gravitációs lencsehatással rendelkező fénypacára bukkantak a világűrben.
A NASA Psyche missziója keretén belül az azonos névre keresztelt űrsziklát közelíthetik meg a szondával, amelyről részletes felvételeket készíthetnek.
Csillagászok nemrég olyan exoplanétákra bukkantak, amelyek viszonylag normális pályán keringenek, azonban a sűrűségük eléggé rendellenes.
Mióta a kutatók felfedezték, hogy Földünk hűséges követőjének felszíne mégsem teljesen száraz, azon kezdtek el tanakodni, vajon honnan származhat az a tömérdek mennyiségű fagyott víz.
A szupermasszív fekete lyukak méretei évtizedek óta foglalkoztatták a csillagászokat, most azonban úgy tűnik, hogy a korábban feltételezett nagyságukhoz képest sokkal hatalmasabbakká nőhetnek.
A Titán kétségkívül a Naprendszer egyik legérdekesebb holdja, ugyanis rengeteg óceánnal és folyóval rendelkezik, amelyekben nem víz, hanem folyékony metán csörgedezik.