Kanadában a többség arra számít, hogy belátható időn belül kitör egy olyan háború, amely magában hordozza az atomkatasztrófa veszélyét.
Nemsokára megkezdik az 1986-ban hirtelenjében megépített betonszarkofág elbontását.
Nemrégiben kiszivárgott dokumentumokból kiderült, az amerikai hadsereg arra készül, hogy a közeljövőben egy potenciális atomháborúval szemben vegyék fel a harcot nemzetközi fronton.
Bár különféle szerződésekkel és nemzetközi egyezményekkel látszólag próbálják csökkenteni az atomtöltetek fejlesztésével és gyártásával kapcsolatos folyamatokat, a koronavírus-járvány éve alatt mégis jelentősen gyarapodtak a nagyhatalmak fegyverarzenáljai.
Miközben folyamatosan növekszik a neutronszám a beázott betonszarkofágon belül, a problémát orvosolni lehet, hiszen radioaktív sugárzást még nem észleltek Csernobil környékén.
A csernobili atomerőmű közelében termesztett almából készült "kézműves szeszesital" első palackjait máris lefoglalták az ukrán hatóságok.
Habár a csernobili atomerőmű már több mint 35 éve megsemmisült, az atomkatasztrófa következtében bizonyos radioaktív folyamatok mind a mai napig lejátszódnak a maradványok környékén.
Szakértők szerint Japánnak sokkal inkább egy nagyobb szennyvíztároló tartály megépítésére kellene összpontosítania, mintsem arra, hogy beleöntsék a veszélyes hulladékot az óceánba.
A katasztrófa sújtotta település volt lakói az akkori robbanás bekövetkeztekor, pontban éjjel 01 óra 30 perckor 35 gyertyát gyújtottak meg a baleset áldozatainak emlékére.
Az Egyesült Államok méhészeteinek közelében a 20. század derekán földalatti atomkísérleteket hajtottak végre, melynek következményeképp a manapság forgalomban lévő mézben is fellelhetőek a radioaktív szennyeződések.
Az Egyesült Államok annak ellenére pártolja Japán radioaktív szennyvízzel kapcsolatos elrugaszkodott ötletét, hogy Kína és Dél-Korea is élesen kritizálta a távol-keleti ország tervezetét.