Hiába minden egyezmény, tovább nőtt az atomfegyverek száma a világon
Bár különféle szerződésekkel és nemzetközi egyezményekkel látszólag próbálják csökkenteni az atomtöltetek fejlesztésével és gyártásával kapcsolatos folyamatokat, a koronavírus-járvány éve alatt mégis jelentősen gyarapodtak a nagyhatalmak fegyverarzenáljai.
MTI/EPA/Andrew Gombert 
A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet becslése szerint az év elején 13 080 nukleáris robbanófej volt a világon, vagyis 320-szal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez 20 százaléka annak, mint amennyi az atomhatalmak birtokában volt a hidegháború csúcsán, 1986-ban. Az 1950-es évek vége óta nem volt ilyen kevés.
A nukleáris robbanófejek országonkénti elosztását tekintve több mint 90 százalékuk továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország birtokában van, a maradék Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea birtokában (ezt a 9 országot nevezik atomhatalmaknak).
A SIPRI kutatóit aggasztja, hogy az elmúlt évben több lett azoknak a nukleáris robbanófejeknek a száma, amelyek rakétára vannak szerelve, illetve aktív támaszponton tárolják őket. Ennek oka szerintük az, hogy az atomhatalmak katonai stratégiájában nőtt a nukleáris fegyverek fontossága.
A bevetésre alkalmas nukleáris robbanófejek száma 3720-ról 3825-re nőtt egy év alatt számításaik szerint, és ezek közül körülbelül 2000 „magas készültségi állapotban van”, ami azt jelenti, hogy a rakéta néhány perc alatt elindítható. Az Egyesült Államok és Oroszország 50-50-nel növelte az ilyenek számát, de növelte valamennyivel Nagy-Britannia és Franciaország is.
Mégis a helyzetet stabilizálja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország az év elején – szinte a lejárat előtti utolsó pillanatban – öt évvel meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START szerződést.
Viszont nem biztató, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya egyértelműen jelezte: túlnyomórészt folytatja a nukleáris fegyverek modernizációs programját, amint elődje, a Donald Trump vezette kormány is.
