Élesen emelkedett a kőolaj világpiaci ára, miután az Egyesült Államok és Irán ismét összecsapott a globális energiakereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros térségében, ami komoly aggodalmakat váltott ki a fegyverszünet fenntarthatóságával kapcsolatban.

A Brent típusú kőolaj határidős jegyzései csütörtökön rendkívül ingadozó kereskedés mellett akár 7,5 százalékkal is megugrottak, majd az ázsiai piacok péntek reggeli nyitására mérséklődtek.

A nemzetközi irányadó olajfajta hordónkénti ára nemrég 101,12 dolláron állt, ami ugyan elmaradt a nap közben elért 103,70 dolláros csúcstól, így is jelentős drágulást tükrözött – részletezte az Al Jazeera.

Az ok egyértelmű

Az áremelkedés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a két ország fegyveres erői tüzet váltottak a szorosban, amelyen a világ kőolaj- és földgázszállításának mintegy ötöde halad át, jóllehet a felek április 7-én még tűzszünetet jelentettek be.

Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága közölte, csapásokat indított Irán ellen, miután három amerikai haditengerészeti rombolót iráni rakéták, drónok és kisebb hajók támadtak meg a térségben.

Irán nem hagyja magát

Ezzel párhuzamosan az iráni Khatam al-Anbiya központi hadműveleti parancsnokság azzal vádolta Washingtont, hogy megsértette a tűzszünetet, amikor egy iráni olajtankert és egy másik hajót támadott meg a vízi út közelében. Az iráni katonai vezetés azt is állította, hogy az amerikai erők civil területeket, köztük a Hormuzi-szoroshoz közeli Keszm-szigetet is célba vették.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön igyekezett kisebbíteni az incidensek jelentőségét, és kijelentette, a tűzszünet továbbra is érvényben van, miközben az iráni állami Press TV arról számolt be, hogy a helyzet „visszatért a normális kerékvágásba”. A térségben közlekedő hajóforgalom már február vége óta szinte teljesen leállt, mivel az iráni támadások veszélye miatt a hatalmas olajtankerek nem vállalják az áthaladást.

A Brent ára

A Brent ára a háború kitörése előtti szinthez képest mintegy 40 százalékkal magasabban áll, ami nagyrészt annak tudható be, hogy a napi globális termelésben becslések szerint 14,5 millió hordós kiesés alakult ki. Aa befektetői bizonytalanság a részvénypiacokra is átterjedt, így az ázsiai tőzsdék pénteken gyengüléssel nyitottak, Japánban a Nikkei 225, Dél-Koreában a KOSPI, Hongkongban pedig a Hang Seng index egyaránt több mint egy százalékkal csökkent.

Az Egyesült Államokban a vezető S&P 500 index körülbelül 0,4 százalékos mínuszban zárt csütörtökön, egy nappal azt követően, hogy történelmi csúcsot ért el, ami jól mutatja, hogy a befektetők a geopolitikai feszültségek miatt óvatosabbá váltak.