Az Egyesült Arab Emírségek egyik magas rangú tisztviselője pénteken kijelentette, Teherán nem tekinthető megbízható partnernek a Hormuzi-szoros jövőjét érintő bármilyen egyoldalú megállapodás esetén, ami jól mutatja a térségben uralkodó mély bizalmatlanságot, miközben az Irán és az Egyesült Államok közötti háború lezárására irányuló erőfeszítések továbbra is megrekedtek.

A két hónapja tartó konfliktus következtében a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala nagyrészt zárva maradt az iráni blokád miatt, az amerikai haditengerészet pedig közben megakadályozza az iráni kőolaj exportját, ami a globális olaj- és gázszállítás mintegy ötödét érinti, jelentősen megemelve az energiaárakat és fokozva a világgazdasági visszaeséstől való félelmeket.

Hiába a tűzszünet

Bár április 8-a óta tűzszünet van érvényben, a piacokat ismét megrázta a hír, miszerint Donald Trump amerikai elnök újabb katonai csapások terveiről kaphat tájékoztatást annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Iránra a tárgyalások megkezdése érdekében, ami csütörtökön négyéves csúcsra emelte az olaj árát.

Iráni források szerint az ország légvédelmét teljes készültségbe helyezték, és egy esetleges, rövid, de intenzív amerikai támadásra, amelyet akár izraeli akció is követhet, széles körű válaszcsapással készülnek, ugyanakkor Washington egyelőre nem közölt részleteket a következő lépéseiről.

Még mindig súlyos a helyzet

Trump kedden jelezte, elégedetlen az iráni fél legutóbbi javaslatával, a közvetítőként fellépő Pakisztán pedig nem tűzött ki új időpontot a több ezer halálos áldozatot követelő háború lezárását célzó tárgyalásokra, amik elsősorban Iránban és Libanonban szedtek súlyos áldozatokat – foglalta össze a Straits Times..

A február 28-i amerikai és izraeli légicsapásokat követően Irán amerikai támaszpontokat és infrastrukturális célpontokat vett célba a térségben, miközben az iráni támogatást élvező libanoni Hezbollah rakétákat indított Izrael felé, amely válaszul Libanonban hajtott végre csapásokat.

A Perzsa-öböl menti államok aggodalmait hangsúlyozva Anvar Gargash, az Emírségek elnöki tanácsadója úgy fogalmazott, hogy „a nemzetközi közösség kollektív akarata és a nemzetközi jog rendelkezései jelentik az elsődleges garanciát a szoroson való szabad hajózásra”, majd hozzátette, hogy „természetesen semmilyen egyoldalú iráni megállapodásban nem lehet megbízni vagy arra támaszkodni, miután áruló agressziót követett el valamennyi szomszédja ellen”.

Sok függ attól, hogyan dönt Trump

Az amerikai elnök pénteken formális határidőhöz érkezik a háborús felhatalmazásról szóló 1973-as törvény alapján, amely szerint vagy lezárja a konfliktust, vagy indokolnia kell a kongresszus előtt annak meghosszabbítását, ugyanakkor egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint a tűzszünet miatt a jogszabály értelmében a harci cselekmények már lezárultnak tekinthetők.

A pénzügyi és energiapiacok továbbra is feszült figyelemmel követik a fejleményeket, mivel a tárgyalások elakadása és a Hormuzi-szoros tartós lezárásának lehetősége komoly bizonytalanságot okoz, amit jól mutat, hogy a Brent típusú nyersolaj ára pénteken is 111 dollár felett mozgott hordónként, a hét során pedig 5,7 százalékos emelkedést mutatott, miután csütörtökön 126 dolláron, 2022 márciusa óta nem látott szinten tetőzött.

Az iráni külügyminisztérium reakciója

Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Eszmail Baghaei óvatosságra intett a gyors eredményekkel kapcsolatban, míg a Forradalmi Gárda egyik vezető tisztviselője arra figyelmeztetett, hogy bármilyen újabb, akár korlátozott amerikai támadás „hosszú és fájdalmas csapásokat” vonna maga után az Egyesült Államok térségbeli pozíciói ellen, Majid Muszavi, az űrhadtest parancsnoka pedig úgy fogalmazott, hogy „láttuk, mi történt a térségbeli támaszpontjaikkal, ugyanezt fogjuk látni a hadihajóikkal is”.

Trump ismételten kijelentette, Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, és hangsúlyozta, a benzin ára „kőként zuhan majd”, amint véget ér a háború, ami a novemberi félidős választások előtt különösen fontos kérdés a Republikánus Párt számára, miközben Teherán továbbra is azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.

Amerikai sajtóértesülések szerint a katonai vezetők olyan tervet is bemutathatnak az elnöknek, ami szárazföldi erők bevetésével biztosítaná a szoros egy részének ellenőrzését a kereskedelmi hajózás újraindítása érdekében, emellett szóba került az amerikai blokád meghosszabbítása vagy akár egyoldalú győzelem kihirdetése is, ugyanakkor a külügyminisztérium egy új, Maritime Freedom Construct nevű koalíció létrehozására hívta fel partnereit, amely a szoros biztonságos használatát garantálná, bár több európai ország jelezte, hogy csak a konfliktus lezárása után csatlakozna ilyen kezdeményezéshez.