Az elnök vezető tanácsadóival folytatott egyeztetéseken úgy döntött, tovább fokozza a nyomást Irán olajexportjára, mégpedig azzal, hogy megakadályozza „bármely hajó” közlekedését, amely az iráni kikötők felé tart vagy onnan érkezik.

Trump ezt a stratégiát kevésbé kockázatosnak ítélte, mint a bombázások újraindítását vagy az Egyesült Államok teljes kivonását a konfliktusból. A döntés azt vetíti előre, hogy a harcok ugyan visszafogottabbá válhatnak, ám tartós megoldás továbbra sem körvonalazódik, miközben a Hormuzi-szoros forgalma bizonytalan marad.

Más világ jöhet

Az Egyesült Államok már most is igyekszik „kiszorítani” Iránt az olajbevételekből azzal, hogy blokkolja a hajóforgalmat, miközben Teherán gyakorlatilag lezárta a szorost a legtöbb más hajó előtt – írja a Straits Times.

A fejleményekről elsőként a The Wall Street Journal számolt be, amely szerint Trump április 28-án este hozta meg döntését. Az elnök ugyanazon a napon a Truth Social platformon azt is állította, Irán kérte a blokád feloldását a tárgyalások idejére. Mint fogalmazott: Teherán azt szeretné, hogy a kulcsfontosságú vízi útvonal „minél hamarabb megnyíljon, miközben próbálják rendezni a vezetési helyzetüket”. Trump hozzátette: „Irán összeomlás állapotában van.”

Az ideiglenes megállapodás lehetősége

Irán részéről felmerült egy ideiglenes megállapodás lehetősége is, amelynek keretében a szoros újranyitását Washington az iráni kikötők blokádjának feloldásához kötné, miközben a nukleáris programról szóló bonyolultabb tárgyalásokat későbbre halasztanák. Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos ellenőrzést megtartson a hajóforgalom felett, amit Washington várhatóan nem fogad el.

Közben a CNN információi szerint pakisztáni közvetítők arra számítanak, hogy Irán napokon belül új javaslatot nyújt be a konfliktus lezárására. A konfliktus gazdasági hatásai már most is érezhetők: a Brent típusú kőolaj ára zsinórban hetedik alkalommal emelkedett, hordónként 111 dollár fölé.

A piaci aggodalmak

A piaci aggodalmakat tovább fokozta, hogy az Egyesült Arab Emírségek bejelentette kilépését az OPEC-ből, ami komoly csapást jelenthet a kartellre és annak vezetőjére, Szaúd-Arábiára.

„A döntést a megfelelő időben hoztuk meg, mert nem fogja jelentősen befolyásolni a piacot: a piac alul van ellátva” – mondta az emirátusok energiaügyi minisztere, Suhail Al Mazrouei. Hozzátette: a háború okozta hiány miatt rugalmasabb reagálásra van szükség a kereslet kielégítéséhez.

A diplomáciai erőfeszítések eddig nem hoztak áttörést. A felek április elején tűzszünetet kötöttek, de a harcok újraindulhatnak, ha nem sikerül megállapodni. Az első pakisztáni tárgyalási forduló eredménytelenül zárult.

Marco Rubio személye

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio a Fox Newsnak úgy nyilatkozott: Irán ajánlata „jobb annál, mint amire számítottunk”, ugyanakkor hozzátette, a Fehér Háznak „kérdései vannak azzal kapcsolatban, hogy az azt benyújtó személy rendelkezett-e felhatalmazással”, utalva arra, hogy az iráni vezetés megosztott lehet a tárgyalási stratégiát illetően.

A világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, a Hormuzi-szoros – amelyen a konfliktus előtt a globális olaj- és LNG-szállítás mintegy ötöde haladt át – gyakorlatilag megbénult. A nemzetközi közösség egyre türelmetlenebb a diplomáciai patthelyzet miatt, miközben Ázsia és Afrika számos részén már üzemanyag-racionálást vezettek be, és egyre nagyobb a félelem egy globális gazdasági lassulástól.