Sokan tapasztalják, hogy egyes álmaik élénkek és filmszerűek, míg mások zavarosak vagy alig felidézhetők, egy friss nemzetközi kutatás pedig arra jutott, hogy ezek a különbségek nem a véletlen művei, hanem személyes tulajdonságaink és átélt élményeink összetett kölcsönhatásából fakadnak.

Az olaszországi IMT School for Advanced Studies Lucca kutatói több mint 3700 beszámolót elemeztek, amelyeket 287, 18 és 70 év közötti résztvevő rögzített kéthetes időszak alatt, miközben a szakemberek részletes adatokat gyűjtöttek alvási szokásaikról, kognitív képességeikről, személyiségjegyeikről és pszichológiai profiljukról is.

Az álomleírások jelentése

A Communications Psychology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az álmok nem kaotikus, értelmetlen képsorok, hanem jól felismerhető mintázatokat követnek, amelyeket az egyéni sajátosságok és a külső környezet egyaránt befolyásol.

A kutatók korszerű természetesnyelv-feldolgozó módszereket alkalmaztak, amelyek segítségével rendszerszinten tudták vizsgálni az álomleírások jelentését és szerkezetét, így olyan összefüggéseket is azonosítottak, amelyek korábban rejtve maradtak.

Az eredmények azt mutatják, hogy az agy alvás közben nem egyszerűen újrajátssza a nappali eseményeket, hanem kreatívan átalakítja azokat, ennek következtében az ismerős helyszínek, például munkahelyek, kórházak vagy iskolák nem pontos másolatként jelennek meg, hanem élénk, gyakran szürreális jelenetekké alakulnak, amelyekben különböző elemek és nézőpontok keverednek.

Ez a folyamat arra utal, hogy az álmodás aktív valóságújraépítés, amelyben az emlékek összefonódnak elképzelt vagy előrevetített eseményekkel, így teljesen új, olykor meghökkentő forgatókönyvek jönnek létre.

A COVID hatásai

A vizsgálat ugyanakkor rámutatott arra is, hogy nem mindenki álmodik azonos módon, mivel azok, akik hajlamosabbak a gyakori elkalandozásra ébrenlét közben, többnyire töredezett, gyorsan változó álmokról számoltak be, míg azok, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak az álmoknak és értelmet keresnek bennük, gazdagabb és magával ragadóbb álomvilágot éltek meg.

A kutatók a koronavírus-járvány időszakának hatását is elemezték, és a római Sapienza Egyetem által a lezárások alatt gyűjtött adatokkal összevetve arra jutottak, hogy a karantén idején az álmok érzelmileg intenzívebbé váltak, valamint gyakran jelentek meg bennük a korlátozottság és bezártság motívumai.

Ahogy az emberek fokozatosan alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, ezek a mintázatok lassan halványultak, ami arra utal, hogy az álomtartalom párhuzamosan alakul a pszichés alkalmazkodással – írja a ScienceDaily.

Az álmok rejtelmei

„Eredményeink azt mutatják, hogy az álmok nem pusztán a múltbeli tapasztalatok tükröződései, hanem dinamikus folyamatok, amelyeket az határoz meg, kik vagyunk és mit élünk át” – fogalmazott Valentina Elce, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette, hogy „a nagyméretű adatbázisok és a számítógépes módszerek kombinálásával olyan mintázatokat sikerült feltárnunk az álomtartalomban, amelyeket korábban nehéz volt azonosítani”.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet játszhat az álomkutatásban, mivel a természetesnyelv-feldolgozó modellek az emberi értékelőkhöz hasonló pontossággal tudták megragadni az álombeszámolók jelentését és szerkezetét, ami hosszabb távon hozzájárulhat a tudat, az emlékezet és a mentális egészség mélyebb megértéséhez.