A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségnek jelenleg nincs kapcsolata a csernobili nukleáris adatszolgáltató rendszerekkel, ami aggodalomra adhat okot.
Az amerikai kormány az elmúlt hetet egy kínai atomerőműben történt szivárgásról szóló jelentés értékelésével töltötte, miután egy francia vállalat, amely részben tulajdonosa és üzemeltetési segítője, "közvetlen sugárveszélyre" figyelmeztetett – közölték amerikai tisztviselők.
A két multimilliárdos üzletember egy közös projekt keretében új típusú, Natrium technológiára épülő atomerőművet fejlesztene, amivel jelentősen csökkenthetnék a károsanyag-kibocsátást.
Miközben folyamatosan növekszik a neutronszám a beázott betonszarkofágon belül, a problémát orvosolni lehet, hiszen radioaktív sugárzást még nem észleltek Csernobil környékén.
Még a Napi.hu számolt be arról először, hogy váratlan teljesítménycsökkenést érzékeltek a paksi atomerőműnél, melyre hivatalosan is reagáltak.
Habár a csernobili atomerőmű már több mint 35 éve megsemmisült, az atomkatasztrófa következtében bizonyos radioaktív folyamatok mind a mai napig lejátszódnak a maradványok környékén.
Szakértők szerint Japánnak sokkal inkább egy nagyobb szennyvíztároló tartály megépítésére kellene összpontosítania, mintsem arra, hogy beleöntsék a veszélyes hulladékot az óceánba.
Japán kormányfője, Szuga Josihide múlt héten bejelentette, hogy nem tudják tovább halogatni a fukusimai atomerőmű környékén felhalmozódott radioaktív szennyvíz tárolását, ezért az óceánba fogják ereszteni a folyadékot.
Az iráni atomprogramról folytatott bécsi egyeztetések előtt készültek a Natanz elleni szabotázsakció tervei.
Behruz Kamalvandi, az iráni atomenergiai hivatal szóvivője jelentette be, hogy a natanzi urándúsítót árammal ellátó hálózat meghibásodott, ám sem szennyezés, sem pedig sérülés nem történt.
Átlátszó tengeri élőlények tömkelegével teltek meg az egyik dél-koreai nukleáris erőmű reaktorai, ezért ideiglenesen fel kellett függeszteniük a működést.