A felfedezés érdekes háttere, hogy az új kolóniát olyan tudósok találták meg, akik műholdfelvételeket tanulmányoztak, hogy guanót keressenek.
Október óta nem ment le a Nap az Antarktiszon, a Föld legdélebbi kontinensén folyamatos világosság honol.
Hamarosan megkezdődnek az erőfeszítések egy olyan jégréteg fúrására a déli félteke leghidegebb kontinensén, melynek segítségével 1,5 millió évre visszanyúló klímaadatokat rögzíthetnek.
Már egy évtizede gondolkodnak azon, hogy optikai internettel kellene megerősíteni a déli sarkvidék összeköttetését a nagyvilággal, erre azonban eddig nem került sor.
Rendkívül érdekes kutatást hoztak nyilvánosságra a Polar Research nevű szaklapban, ami új információkra világított rá.
Klímakutatók felfedezték, hogy nem csupán a jégselfek olvadása és a kontinensről való leszakadása fenyegeti az Antarktiszt, hanem a fagyott tömeget összefogó réteg eltűnése is.
Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport kedden indította útjára azt a kutatást, amelynek célja a kontinens valaha fúrt legrégebbi jégének vizsgálata.
Az idei ózonlyuk hatalmas méreteket vett fel, éves maximumát is szeptember vége felé szokta elérni.
A közel 1 300 négyzetkilométer területű, szabadon úszó jéghegy annyira közel került a kontinenshez, hogy egy része egyenesen nekicsapódott.
A Meteorológiai Világszervezet hitelesítése szerint az argentin Esperanza kutatóállomáson dőlt meg az új csúcs.
Egy frissen nyilvánosságra hozott kutatómunka szerint az új-zélandi maorik lehettek az elsők, akik felfedezhették az Antarktiszt.