AKTUÁLIS
Megdőlt a melegrekord az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon
A tudósok már régóta kongatják a vészharangot, mert az éghajlat radikális változásai egyre gyakrabban okoznak szélsőséges időjárást.
Koromfeketévé válhat az Antarktisz
Rejtélyes napviharokról tanúskodnak az ősi jégrétegek
Több százezer felfedezetlen űrsziklát rejteget az Antarktisz
További Hírek
Szubatomi morajlással járt az a becsapódás, amelyet néhány évvel ezelőtt fizikusok a Déli-sark közelében azonosítottak.
Egy egészen jelentős darab szakadt le az Antarktiszról, mely akkora, mint London területe elővárosaival együtt.
Nagyjából 900 méteres mélységben bukkantak rá az egyik antarktiszi jégself közelében a bizarr tengeri létformákra, amelyek alapján át kellett gondolniuk a kutatóknak az élet keletkezésével kapcsolatos elméleteket.
Decemberben megjelent a covid-fertőzés az antarktiszi Bernardo O'Higgins kutatóállomáson is, ahol összesen 36 tudós kapta el a betegséget – mégsem őket, hanem az állatvilágot féltik a szakemberek.
A meteorológusként dolgozó idős férfi sosem gondolta volna, hogy egyszer még ismét kezében foghatja pénztárcáját, amit több mint 50 éve vesztett el.
Az egyetlen kontinens, amely még megúszta a láthatatlan ellenség pusztítását, az Antarktisz volt, ám a mai nappal ennek is vége lett, ugyanis a végtelen jég földjére is betette a lábát a SARS-CoV-2 vírus.
Egy frissen nyilvánosságra hozott tanulmány szerint Grönland három legnagyobb gleccsere még annál is nagyobb ütemben olvad, mint amit a „legrosszabb forgatókönyvek” alapján jósoltak a tudósok
A számunkra kulcsfontosságú ózonlyuk az Antarktisz felett elérte a valaha volt legnagyobb méretét, mely nem kis mértékben aggasztó a jövőre nézve, ez a tendencia pedig egyre csak romlik majd az évek múlásával, melynek eredményeképp az ózonréteg az ultraibolya sugárzástól sem lesz képes megvédeni bennünket.
Miközben az egész világon évről évre emelkedik az átlaghőmérséklet, az Antarktisz folyamatos olvadásban van, így az elkövetkező évtizedekben súlyos problémákkal kell szembenéznie az emberiségnek.
Az évszázad végére a grönlandi és antarktiszi jégmezők eltűnése következtében majdnem fél méterrel nőhet meg a globális vízszint, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtása a jelenlegi tendenciában folytatódik.