Téli olimpia: aktivisták további lépéseket követelnek Kínával szemben, szerintük nem elég a diplomáciai bojkott
A téli olimpia Pekingben kerül megrendezésre, február 4-20. között.
Több országban, köztük Indonéziában, Tajvanon, Németországban, Ausztriában és Belgiumban is tiltakozó megmozdulások történtek a téli olimpia kapcsán az elmúlt hetekben, a tiltakozók ugyanis azt akarták elérni, hogy mindenki bojkottálja az eseményt.
A polgárok mind azért tiltakoztak, mert mélyen elítélik a kínai elnök, Hszi Csin-ping és kormánya propagandáját, valamint az etnikai és vallási kisebbségekkel való bánásmódot, illetve a szólás- és sajtószabadság eltiprására irányuló tevékenységet, valamint azt, hogy jóformán üldözik az ujgurokat, és több olyan beszámoló is napvilágot látott már, melyek az ujgurok kényszersterilizálásáról, és egyéb megpróbáltatásaikról szóltak.
Sophie Richardson, a Human Rights Watch kínai igazgatója az ABC Newsnak adott interjújában elmondta, masszív aggodalmat keltett a a kínai kormány viselkedése az emberi jogok kapcsán, ugyanis az erre vonatkozó kötelezettségvállalások legkevésbé sem teljesültek, annak ellenére, hogy az elnök ígéretet tett erre.
Aggodalmának adott hangot továbbá a propaganda kapcsán, valamint említést tett arról is, hogy a kínai állampolgárok internet-hozzáférését korlátozzák, és a sajtószabadság is csak kirakat. Hszi Csin-ping semmit nem tett ezen problémák megoldására, sőt, tovább folytatta a kormányellenes hangok elnyomását, valamint olyan történelmi tények elhallgatását, mint például a Tienanmen téri mészárlás.
A kínai kormány azonban az esetek túlnyomó részében kategorikusan tagadja ezeket az állításokat, és az emberi jogi szervezetek tehetetlenek. Az ABC News több civil és emberi jogi szervezetet meghallgatott a téli olimpia bojkottja kapcsán, és mindannyian ugyanazon az állásponton voltak: az olimpia bojkottálásával Kína gazdaságát támadnák, mely sokkal hatékonyabb eszköz lehet, mint a diplomáciai bojkott.