Szijjártó Péter még az év vége előtt ismertette a számokat

Magyarország külgazdasági és külügyminisztere igen erős számokat prezentált a befektetések kapcsán, amik segíthetnek a koronavírus idején, és azután.

A koronavírus gazdasági szempontból is legalább akkora kihívást jelent az országok számára, mint az egészségügyben. Magyarország is igyekezett a lehető leghatékonyabb és leggyorsabb módon reagálni a helyzetre. Soron kívül Négy csecsemőt találtak egy fagyasztóban, mégsem emelnek vádat az anya ellen

„A világjárványról gyorsan kiderült, hogy nem kizárólag egészségügyi, hanem gazdasági kihívást is jelent. Az új világgazdasági korszak kezdete azonban komoly lehetőségét is tartogat a magyar vállalatok számára. Aki most fejleszt, most vezet be új technológiát, most növeli a kapacitását, komoly versenyelőnyre tesz szert.” – hangsúlyozta Szijjártó a Facebook oldalán keresztül.

Ezek után indították el az nagyszabású beruházás-ösztönzési programokat, ami miatt Magyarország soha nem volt zárt ilyen sikeres évet a beruházások szempontjából, mint 2020-ban, a koronavírus idején.

„Ennek megfelelően indítottunk nagyszabású beruházás-ösztönzési programokat, melyek nyomán elmondhatjuk, hogy soha nem zártunk még ilyen sikeres évet a beruházások szempontjából.” – folytatta Szijjártó.

Ráccsal lezárt, riasztóval és kamerával ellátott helyen tárolják a koronavírus elleni védőoltásokat

„Összesen 1 433 beruházás létrejöttét segítettük, ezek a beruházások 1 676 milliárd forintos értékben jönnek létre, melyekhez 472 milliárd forintnyi támogatást adtunk. Ezekkel összesen 12 603 új munkahely létrehozásához és 264 595 munkahely megtartásához járultunk hozzá.”

„A magyar gazdaság életerejét mutatja, hogy a kis-és közepes mértékű beruházások 80%-át magyar cégek hajtják végre. A magyar és a német gazdaság összenövésének újabb jele, hogy a legtöbb nagyberuházás (szám szerint 19) német nagyvállalatok jóvoltából érkezik hazánkba.”

„A keleti nyitás stratégia sikerére pedig az szolgáltat újabb bizonyítékot, hogy a nagyberuházások összesített értékének majdnem fele (48%-a) keleti országok – Kína, Korea, Japán és India – vállalataihoz köthető.”