Szakértő: ezért fog megbukni az egészségügyi reformjavaslat
Elmondása alapján brutális fejlesztésekre, jobb bérezésre és a színvonal emelése után annak megtartására lenne szükség.
Fotó: Unsplash 
Kunetz Zsombor orvos és egészségügyi elemző azt írta a blogján, miszerint a múlt héten nyilvánosságra került egészségügyi reform három dolgon tud megbukni: a kommunikáción, az előkészítés hiányán és a szakmai hozzáértés mellőzésén a végrehajtás során.
Véleménye szerint a kormány úgy akarja mindezt megvalósítani, hogy pénzbe ne kerüljön, valamint kórházat se zárjanak be, ám ez elkerülhetetlen, hiszen nem lehet ennyi intézményt fenntartani úgy, hogy a minőség, a betegbiztonság és a megfelelően gyakorlott munkaerő is biztosítva legyen.
A kórház átalakítás vagy bezárás fontos célt szolgál
Az egészségügyi elemző úgy véli, az országban 25-30 olyan, a jelenlegieknél valamivel nagyobb intézményre lenne szükség, amely egy adott telephelyen képes folyamatosan, azonos minőségen ellátni komolyabb fekvőbetegellátásra szoruló pácienseket.
Állította, hogy a kórház átalakítás vagy bezárás egy nagyon fontos eleme az egészségügyi ellátórendszer rendbetételének, hiszen ezzel válik valóssá a humánerőforrás, valamint a tudás koncentrációja, ami a betegbiztonságot növelné.
„Azonban ez akkor, és csak akkor képzelhető el, amennyibe az a 25-30 intézmény, amelybe a kis intézményekből kívánják a betegeket átterelni, brutális fejlesztetésen esik át, növelve a befogadó képességüket és az eszközállományt is a XXI. század színvonalára fejlesztik” – írta.
A reformcsomag a kórházak szervezését megyei szinten képzeli el, ám ez Kunetz szerint téves és elaprózott, fenntarthatatlan egészségügyi rendszert fog eredményezni, így a szakrendelőket békén kell hagyni, az államosításuk pedig hibás döntés lenne.
Az egészégügyi dolgozók megtartásához jóval magasabb fizetések kellenek
Emellett az államtitkárság egy meglehetősen gyenge béremelést javasol a szakdolgozóknak, amely által havi bruttó 120 ezer forintos fizetésemelést kapnának jövőre, ám ez a jelenlegi infláció mellett mit sem érne.
A szakértő szerint ennek duplájára lenne szükség, nem megfeledkezve a szociális ágazatban dolgozók béremeléséről, ami szóba sem kerül a tervezetben, mivel az egészségügyi államtitkárság úgy szabadulna ettől a szektortól, mint a „forró krumplitól”.
Majd arra utalt, az orvosbéreket a nem megfelelő teljesítmény esetén nem csökkenteni kellene 20 százalékkal, hanem bevezetni a teljesítménymérést és a minőségbiztosítást. Emellett felhívta a figyelmet, hogy a látogatók korlátozása, vagy az ápolási segítő hozzátartozói rendszer „még ennél is etikátlanabb és veszélyesebb helyzetet teremthet”.
