Svédország díjemelést tervez repterein a légszennyezés miatt
A svéd kormány szerint az éghajlati hatásokat, például a bioüzemanyagok használatát is figyelembe kell venni a díjak kiszámításakor.
Svédország azt tervezi, hogy felszálláskor és leszálláskor több díjat számít fel a légitársaságoknak, ha repülőgépeik légszennyezése jelentősebb. Az intézkedés júliusban lép hatályba, és azt jelenti, hogy az újabb és hatékonyabb repülőgépek profitálnak a rendszerből, míg a régebbi gépeket magasabb díjak terhelik majd.
A svéd infrastruktúráért felelős minisztérium hétfőn elmondta, mindez azt jelenti, hogy a felszállási és leszállási díjak sokkal magasabbak lehetnek a korábbiaknál, amennyiben egy repülőgép éghajlatra gyakorolt hatása nagyobb, azonban csökkenthető lenne.
A projekt, amelyet a parlamentnek még jóvá kell hagynia, és amely a stockholmi Arlanda repülőtérre és a göteborgi Landvetter repülőtérre vonatkozik, a bioüzemanyagokat használó repülőgépeket is figyelembe veszi, ezzel pedig talán az első ország a világon, mely ilyen jellegű intézkedést tervez, a kormány azonban megjegyezte, a projekt egyelőre vita tárgyát képezi, és még némi finomhangolás szükséges az egyeztetéshez.
Svédországban kezdődött a „repülés szégyen”, vagy a flygskam mozgalom 2018-ban, amely komoly nyomást gyakorolt az emberekre, hogy hagyják abba a repülést a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
A Svéd Vasút szerint egyetlen járat Stockholm és Göteborg, két legnagyobb városa között annyi szén-dioxidot termel, mint 40 ezer vonatút, ez a tény pedig egyértelműen ütközött a svédek magatartásával, akik korábban törzsutasok voltak a repülőkön.
Egy 2017-es tanulmány szerint a svéd légi közlekedés összessége körülbelül 1,1 tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős, mely 50 százalékos növekedést jelent 1990-hez képest.