Összefoglaló: minden, amit az öt legfőbb koronavírus-mutációról tudni érdemes
A járvány első néhány hónapjában úgy tűnt, hogy a koronavírus nem igazán mutálódik új változatokká, ami azokban az időben megkönnyebbülést jelentett. Könnyebb egy betegséget kezelni – vagy éppen védekezni ellene –, ha egész idő alatt nem mutálódik. Ez azonban igen gyorsan megváltozott, amikor a tudósok elkezdtek észrevenni bizonyos genetikai változásokat.
Fotó: Getty Images 
Most pedig számos koronavírus-variáns terjed az egész világon, s annak ellenére, hogy önállóan fejlődtek, több olyan specifikus mutációval rendelkeznek, amelyek fertőzőbbé és potenciálisan veszélyesebbé teszik őket. Egyes országok és régiók már az eredeti koronavírust is leváltották a domináns pozíciójából, helyébe pedig az új variánsokat jelölték ki a legveszélyesebb koronavírusnak.
Az itt található összefoglalóban megmutatjuk, mely variánsok terjednek jelenleg világszerte, illetve megosztunk minden információt róluk, melyeket eddig nyilvánosságra hoztak az egészségügyi szervezetek, kutatók és szakemberek.
A brit variáns
Elnevezés: B.1.1.7, más néven 20I / 501Y.V1
Felfedezése: A B.1.1.7-et először az Egyesült Királyságban észlelték 2020 decemberében, amikor a tudósok szekvenálták a szeptemberben összegyűjtött mintákat. Azóta az Egyesült Királyságban ez a leggyakoribb törzs.
Ahol jelenleg terjed: A variáns igen gyorsan terjed az egész világon, sőt különböző fertőzöttségi szinttel fedezték fel 94 országban, beleértve az Egyesült Államok legtöbb államát.
Jelentősebb mutációi: A B.1.1.7-et néhány kulcsmutáció jellemzi, a legfontosabb azonban a deléció (egy olyan genetikai jelenség, melynek során a kromoszóma egy darabja és az általa hordozott genetikai információ elvész) a vírusgenom 69. és 70. pozíciójában, amely megváltoztatja a tüskefehérjék alakját a vírus felületén.
Mit jelent ez: Úgy tűnik, hogy a megváltozott tüskefehérjék fertőzőbbé teszik a B.1.1.7 variánst. Az adatok arra utalnak, hogy a variáns 30–80 százalékkal jobban fertőz, mint az eredeti koronavírus, vagyis könnyebben terjed az új fertőzöttek között. Az előzetes kutatások szerint a B.1.1.7 is súlyosabb, esetenként pedig halálos végkimenetelű fertőzést okozhat.
Mit jelent az oltások esetében: Eddig túl nem sokat. Egyelőre nem állnak rendelkezésre megbízható adatok arra vonatkozóan, hogy a jelenleg használt vakcinák bármilyen akadályba ütköznének a B.1.1.7 variánssal szembeni védelemben.
A dél-afrikai variáns
Elnevezés: B.1.351, más néven 20H / 501Y.V2.
Felfedezése: Ezt a variánst először a dél-afrikai Nelson Mandela-öbölben fedezték fel még 2020 októberében.
Ahol jelenleg terjed: Az Egyesült Királyság változatához hasonlóan a B.1.351 is megfertőzte a világ nagy részét, eddig 48 országban fedezték fel, elsősorban Észak-Amerikában, Európában és Afrika déli részén.
Jelentősebb mutációi: A dél-afrikai változatban nyolc mutáció van jelen a tüskefehérjéiben, de a CDC szerint ezek közül csak három tűnik lényegesnek. Nevezetesen, az Egyesült Királyság változatában talált 69/70 deléció ez esetben nem valósult meg.
Mit jelent ez: Az Egyesült Királyság változatához hasonlóan a B.1.351 is fertőzőbbnek tűnik, az eddigi tapasztalatok alapján azonban, ez nem növeli az általa okozott tünetek súlyosságát. Néhány előzetes kutatás azt mutatta, hogy a tüskefehérje-adaptációi, különösen az E484K mutáció, szintén negatív hatással lehetnek az antitestek védelmére, vagy segíthetnek a vírusnak az immunrendszer általi detektálás elkerülésében, felvetve annak lehetőségét, hogy a variáns újrafertőzheti azokat az embereket, akik már elkaptak és túléltek egy másik koronavírustörzset.
Mit jelent az oltások esetében: Elméletileg egy olyan koronavírus, mely kikerülheti az immunválaszt, képes megfertőzni az oltott embereket is, de ez egyelőre nagyrészt spekulatív. Szerencsére egy korai tanulmány kimutatta, hogy a Pfizer/BioNTech vakcina látszólag védelmet nyújt a dél-afrikai változat ellen, de az új variáns talán nem is olyan robusztus, mint az eredeti koronavírus.
A brazil variáns
Elnevezés: P.1, más néven 20J / 501Y.3
Felfedezése: Ezt a variánst 2021. január 6-án fedezték fel, amikor négy brazíliai utazó megérkezett egy Tokió melletti repülőtérre, és pozitív koronavírus-tesztet produkáltak. Ennek eredményeként a tisztviselők észszerűen feltételezték, hogy ez a variáns már elterjedt Brazíliában, ahol jelenleg rengeteg embert fertőz meg Manaus városában.
Ahol jelenleg terjed: A P.1 változatot 25 országban és több amerikai államban észlelték, s különösen az Egyesült Királyságban vannak tisztviselők, akik fokozott figyelemre és elővigyázatosságra intenek a variánssal szemben.
Jelentősebb mutációi: Valójában két alvariáns létezik a brazil változatnál, amelyek 28-AM-1 és 28-AM-2 néven ismertek. Eddig funkcionális szempontból azonosnak tűnnek, a CDC szerint pedig a legfontosabb mutációk – a K417T, az E484K és az N501Y – mindkét alvariánsban megoszlanak.
Mit jelent ez: Nos, ennek meghatározása nem túlzottan felemelő, ugyanis úgy tűnik, hogy ezek a mutációk képesek megsemmisíteni a korábbi koronavírus-fertőzések alatt termelt természetes antitesteket. Ez azt jelenti, hogy ez a változat könnyedén megfertőzheti azokat az embereket is, akik már elkapták és felépültek a koronavírus egy másik törzséből. Ez azonban olyan előzetes tanulmányokon alapul, amelyeket még nem igazoltak teljes mértékben, és még több vizsgálatot kell elvégezni, mielőtt bárki átfogó nyilatkozatot tehetne ezzel kapcsolatban.
Mit jelent az oltások esetében: Van esély arra, hogy a P.1 még akkor is megfertőzhesse az embereket, ha beoltották őket, de ez az előzetes kutatásokon alapul, amelyeket még ellenőrizni kell.
A Los Angeles-i variáns
Elnevezés: CAL.20C, más néven 20C / S: 452R; / B1429
Felfedezése: A CAL.20C először Kaliforniában, Los Angelesben jelent meg, azonban csak szeptemberben jegyezték újra, és csak novemberben indult útjára járványként.
Ahol jelenleg terjed: Egy ideig a Los Angeles-i változat Dél-Kaliforniában maradt, most azonban több amerikai államban és további 17 országban megtalálható.
Jelentősebb mutációi: Létezik néhány egyedi mutáció, de úgy tűnik, hogy az L452R és a W152C mutációk hasonlóan hatnak a tüskefehérjére, mint más variánsok mutációi.
Mit jelent ez: Az előzetes adatok azt sugallják, hogy a tüskefehérje-mutációk megkönnyítik a variáns átvihetőségét és növelik affinitását az új gazdasejtek iránt.
A dán nyérc variáns
Elnevezés: 5. klaszter, más néven ΔFVI-tüske, többnyire a dán nyércváltozatként ismerjük.
Felfedezése: Dániában egy nyérc először 2020 szeptemberében fertőzte meg az embereket ezzel a variánssal.
Ahol jelenleg terjed: Egy ritka, de annál vidámabb tény: valószínűleg sehol! A variánst novemberben mondhatni kihaltnak nyilvánították.
Jelentősebb mutációi: Csakúgy, mint az Egyesült Királyság variánsa, a nyérc törzs is deléciót produkált a vírusgenom 69. és a 70. pozíciójában.
Mit jelent ez: Ez a törzs talán kevésbé érzékeny az antitestekre, csökkentve immunrendszerünk képességét az esetleges újrafertőzések leküzdésére.
Mit jelent az oltások esetében: Talán az oltások egy kissé kevésbé hatékonyak lennének a variáns ellen, hacsak ez a törzs hirtelen nem jelenik meg újra, talán soha többé nem kell aggódnunk miatta.
