Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.
Fontosabb történések
Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
TovábbKifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba
TovábbOroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett
TovábbUkrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”
TovábbZelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben
Tovább
Több mint 2 millió ukrán állampolgár kelt át Lengyelországba azóta, hogy február 24-én kirobbant az orosz-ukrán háború.
A Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) csütörtöki közleménye szerint „ez a leggyorsabb menekültválság a második világháború óta”, illetve kiemelték, hogy Lengyelország „kifejezetten gyorsan cselekedett” annak érdekében, hogy megkönnyítse a menekültek helyzetét.
Ez alapján mindent megtesznek, hogy legalizálják az ukránok tartózkodását, továbbá hozzáférést biztosítsanak az olyan szociális szolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás és a pénzügyi támogatás, amelyek igénybevételéhez lengyel személyi igazolványt szükséges regisztráltatni – írta a CNN.
Heather Macey, az IRC lengyelországi csoportjának vezetője úgy véli, ez a procedúra még a lengyel kormány által létrehozott gyors regisztrációs folyamat ellenére is hosszadalmas lesz, hiszen több mint egymillió ember ügyében kell eljárni, akik valószínűleg Lengyelországban maradnak.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
A Nemzetközi Mentőbizottság emellett arra szólította fel az Ukrajnával szomszédos országok hatóságait, hogy „teljes mértékben használják ki” az EU Menekültügyi Ügynökség, az uniós finanszírozás és más uniós országok által kínált lehetőségeket, hogy „méltányos és fenntartható módon” támogassák a menekülteket az egész kontinensen.
Ennek ellenére a szövetségnek új valósággal kell szembenéznie, amelyre hosszú távon fel kell készülnie.
Miközben az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus tovább zajlik, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról beszélt a CNN-nek, a NATO-országok véleménye szerint nem valószínű, hogy teljes értékű háború bontakozzon ki Oroszország és a szövetség között.
Hozzátette azonban, hogy Ukrajnában „rendkívül kiszámíthatatlan” a helyzet, és a NATO-nak új valósággal kell szembenéznie, amelyre hosszú távon fel kell készülnie.
Stoltenberg szerint Oroszország továbbra sem használja a feszültségoldó csatornát, mert szerinte az orosz fél nem áll készen a vonal használatára, a NATO azonban azt feltételezi, szükség esetén Oroszország képes lesz kommunikálni a szövetséggel.
A főtitkár év végén Norvégia Központi Bankjának vezérigazgatója lett volna, az ukrajnai helyzetre tekintettel azonban továbbra is a NATO élén maradt, ezzel harmadszor is meghosszabbítva mandátumát.
Arra a kérdésre, szerinte a NATO-nál betöltött tisztség fontosabb-e a norvég banknál, Stoltenberg azt válaszolta, fontosabbnak érzi, és hozzátette, ha bármit is tehet annak érdekében, hogy a konfliktus ne fajuljon teljes háborúvá Oroszország és a NATO között, akkor „különösen jelentőségteljes feladat”.
A közlemény optimistán tekint az újabb fejleményekre, amely Ukrajna sikeres ellenállásáról ad tanúbizonyságot a háború kirobbanása óta.
Az ukrán fegyveres erők szerint Oroszország fegyvereket, valamint más katonai felszerelést szállít Fehéroroszországba, ez pedig részét képezi annak az orosz tervnek, amely arra irányul, hogy Kijevet bekerítsék.
A csütörtök délután közzétett jelentésből kiderül, hogy az orosz erők a Krím-félszigeten is megnövelik a katonai készleteket, amely alapján arra következtettek, hogy az orosz vezetés ráébredt, a rendelkezésre álló eszközeik nem elengedők ahhoz, hogy ellenőrzés alatt tarthassák az ideiglenesen megszállt ukrán területeket – írta a CNN.
Oroszország korábban arra figyelmeztetett, hogy célpontként tekintenek azokra a konvojokra, amelyek fegyvert szállítanak Ukrajnába, az orosz elnök pedig hangsúlyozta, hogy további fegyverekkel látják el az oroszbarát szeparatistákat.
Az amerikai elnök bejelentette, a G7-ek megvitatták a háború okozta élelmiszerhiány kockázatát, mely sajnos valós veszély, de van rá megoldás.
Biden szerint a háború okozta élelmiszerhiány veszélye sajnos valós, ennek orvoslására azonban a G7-ek hosszas tanácskozásba kezdtek, és minden erejükkel azon vannak, hogy tartós megoldást találjanak a problémára. Mivel Oroszország és Ukrajna adja a globális búzakereskedelem közel 30 százalékát, komoly kiesésre kell számítani, mely masszív élelmiszerhiányt vetít előre.
Az amerikai elnök kiemelte, a szankcióknak ára van, ez pedig nem csupán Oroszországra érvényes, mely ellen kivetették azokat, hanem megannyi országot érint, beleértve Európát és az Egyesült Államokat. Kijelentette, a G7-ek hosszasan tanácskoztak arról, hogy hogyan lehetne megoldani ezt az égetően fontos ellátási problémát, s meglátása szerint lesz megoldás.
Mivel az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb búzatermelője, Kanada pedig szintén igen jelentős szereplő a piacon, arról tárgyaltak, hogy hogyan tudnák növelni a szállítmányokat, és miként lennének képesek gyorsabban leszállítani azokat. Biden úgy fogalmazott, „európai barátainkkal azon vagyunk, hogy kidolgozzuk, mi kellene ahhoz, hogy enyhítsük a várható élelmiszerhiányt”.
(CNN)
Biden kijelentette, lenne amerikai válasz, ha Putyin vegyi fegyvert vetne be, habár ez helyzettől függ.
Az amerikai elnök annak kapcsán szólalt meg, hogy Putyin az elmúlt hetekben több alkalommal is elhintette a vegyi és biológiai fegyverek bevetésének lehetőségét, s bár jelenleg nincs arra vonatkozó bizonyíték, sem pedig értesülés, mely szerint a fenyegetés valós, Biden fel akar készülni a legrosszabbra is.
Az AP munkatársának kérdésére, miszerint ha Putyin valóban bevetne vegyi fegyvereket, mi lenne az USA válasza, Biden közölte, a hírszerzés részéről nem tud tájékoztatást adni a vegyi fegyverek bevetése kapcsán, azonban hozzátette, „ha bevetné, válaszolnánk”, hangsúlyozva, hogy ez a bizonyos válasz a helyzettől függne.
A vegyi és biológiai fegyverek bevetésének kapcsán korábban a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg beszélt, aki kijelentette, a szövetség továbbra sem kíván beleavatkozni a háborúba, azonban a szövetség attól tart, hogy Putyin esetlegesen valóban bevethet vegyi fegyvereket, az aggodalom miatt pedig a NATO most megerősíti vegyi, biológiai és nukleáris védelmi rendszereit.
(CNN)