Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.
Fontosabb történések
Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
TovábbKifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba
TovábbOroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett
TovábbUkrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”
TovábbZelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben
Tovább
Az állítás némi visszatetszést váltott ki a tisztviselőkből, mivel az országba folyamatosan áramlik a segítség, egyes képviselők szerint azonban el kell látni Ukrajnát a kért fegyverekkel.
A CNN-nek eljuttatott dokumentumok szerint Ukrajna a napokban frissítette a listát, amelyen az Egyesült Államoktól kért katonai eszközök szerepelnek, és több száz légvédelmi és páncéltörő rakétával egészítette azt ki.
Az ukránok az elmúlt hetekben is összeállítottak már hasonló listákat, a nemrégiben az amerikai törvényhozókhoz intézett kérés azonban növekvő igényt tükröz az amerikai gyártású Stinger légvédelmi rendszereket és a Javelin páncéltörő rakétákat illetően – Ukrajna azt mondja, sürgősen szükségük van mindegyikből napi 500 darabra.
Ukrajna állítása szerint potenciális fegyverhiánnyal néz szembe a folyamatban lévő orosz támadás közepén – ami némi visszatetszést váltott ki az Egyesült Államok és NATO tisztviselőiből, akik hangsúlyozzák, jelenleg is nagy mennyiségű segítség áramlik az országba.
Március 7-ig, az invázió kezdete után alig két héttel az Egyesült Államok és más NATO-tagországok mintegy 17 000 páncéltörő rakétát és 2 000 légvédelmi rendszert küldtek Ukrajnába, azóta pedig folyamatosan áramlanak a fegyverek és felszerelések annak ellenére, hogy Oroszország azzal fenyegetőzik, célba veszi a szállítmányokat.
Egy magas rangú tisztviselő arról számolt be, a február végén jóváhagyott, 350 millió dollár értékű biztonsági segítségnyújtás utolsó csomagja a napokban érkezett meg Ukrajnába, a következő két, összesen 1 milliárd dolláros csomag továbbítása pedig már megkezdődött.
Eközben szerdán az Egyesült Királyság bejelentette, hogy további 6 000 rakétát szállít az ostromlott országba, köztük páncéltörő és más robbanófegyvereket, valamint 33 millió dolláros pénzügyi támogatást biztosít az ukrán hadsereg számára.
A CNN-nek eljuttatott lista más sürgős szükségleteket is részletez, beleértve repülőgépeket, támadóhelikoptereket és az S-300-ashoz hasonló légvédelmi rendszereket. A kongresszus egyes képviselői úgy vélik, hogy az Egyesült Államoknak a lehető leggyorsabban el kell látnia Ukrajnát a kért fegyverekkel.
„Minden eszközre szükségük van, hogy ne csak túléljék, hanem megnyerjék a háborút, tehát biztosítanunk kell az összes földi rakétát, drónt, minden katonai segítséget”
– nyilatkozta Jacky Rosen demokrata szenátor.
Az ukrán elnök ismét keményebb szavakat fogalmazott meg az orosz hadsereggel szemben, miközben arról beszélt, hogy elkerülhető lehetett volna a háború.
Már egy hónapja tart az orosz invázió Ukrajnában, eddig közel 130 gyermek vesztette életét a harcokban. Többek között emiatt is vádolják háborús bűnökkel Oroszországot, akikkel szemben több hasonló vizsgálat is zajlik.
A háttérben már arról beszélnek, hogy puccsot hajthatnak végre Vlagyimir Putyinnal szemben, mert minden határt átlépett, és az orosz invázió csak károkat okoz. Nehéz megszűrni a valós híreket, de egyre többen beszélnek arról, hogy Putyin háborúja közel sem úgy alakul, mint azt várta vagy tervezte.
Zelenszkij az Európai Tanácshoz intézett beszédében azt mondta, ha korábban jöttek volna a szankciók, megelőző jelleggel, akkor lehetséges, hogy Oroszország nem indított volna háborút. Kifejezte háláját az Északi Áramlat 2 blokkolásának, de szerinte ez kissé későn történt – írja a CNN.
„Ha ez időben történt volna meg, akkor Oroszország nem okozott volna gázválságot, legalábbis lett volna rá esély.” Szerinte az orosz hadsereg nem ismeri a méltóság szó jelentését, és még csak a lelkiismerettel sincsenek tisztában, illetve nem értik, az ukránok miért értékelik annyira a szabadságukat.
Azt mondja, Oroszország már 230 iskolát, 155 óvodát rombolt le, és 128 gyerekkel végzett Ukrajnában. „Egész városokat, falvakat rombolnak le, semmi sem maradt. Az orosz hadsereg újságokat ölt meg, noha látták rajtuk a sajtó feliratot. Lehet, hogy nem tanították meg őket olvasni, csak gyilkolni.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kritikus hangon szólalt meg, és míg megköszönte tagállamok támogatását, Magyarország esetében másképpen beszélt.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke egyértelművé tette, hogy nem fogják teljesíteni az ukrán elnök követeléseit, mert abban az esetben a magyarokkal fizettetnék meg a háború árát, ráadásul a gazdaság is leállna.
Orbán gazdasági szinten is védelmet biztosít a magyar emberek számára, miközben továbbra is nemet mond a fegyverszállításra, és nyilvánvaló, hogy katonákat sem küld a frontra. Zelenszkij kritikus hangokat fogalmazott meg a miniszterelnökkel szemben, amiről a CNN is beszámolt.
Miközben a beszédében köszönetet mondott a tagállamoknak, Magyarországról már másképpen beszélt, és felszólította Orbánt, hogy hozzon döntést az orosz ügyben. „Hezitál, hogy szankciókat vessen vagy sem?” – tette fel a kérdést.
„És hezitál, hogy fegyvereket engedjen át vagy sem? És hezitál, hogy kereskedjen-e Oroszországgal vagy sem? Nincs idő hezitálni. Itt az ideje annak, hogy döntést hozzanak.” – üzent Zelenszkij, akinek arról is tudnia kell, hogy Magyarország sok ezer ukrán menekültet fogadott be az elmúlt hetekben, akik szállást, ellátást és később munkát is kaphatnak.
Magyarország miniszterelnöke elutasította az ukrán elnök követeléseit fegyverek küldéséről és az orosz energiahordozók betiltásáról.
Orbán Viktor miniszterelnök elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Európai Tanácsban Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit, mert azok ellentétesek hazánk érdekeivel – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken.
Elmondta: Ukrajna elnöke két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába.
Havasi Bertalan közölte: Orbán Viktor mindkét kérést elutasította, mert azok ellentétesek Magyarország érdekeivel. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik – húzta alá a sajtófőnök.
Ismertetése szerint csütörtökig már félmillió ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, és hazánk 2 milliárd forintnyi segélyt juttatott el Ukrajnába.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
A kőolaj- és a gázcsap elzárása egyet jelentene azzal, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát. A magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik – emlékeztetett a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, kiemelve: a kőolaj-finomítókat csak három-négy év előkészítés után lehet átállítani máshonnan beszerzett kőolaj feldolgozására, a jelenleg felhasznált orosz földgázmennyiség pedig fizikailag sem szerezhető be másik forrásból. Havasi Bertalan megismételte a kormányzati álláspontot, mely szerint Magyarország nem engedheti meg, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg. Ezért minden európai fórumon ahogy eddig, a jövőben is ellenezni fogjuk a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra – mondta.
(MTI)
Csernihiv polgármestere azt mondja, annyi a halott a környéken, hogy a temető már nem tud megbirkózni a holttestek számával.
Vladyslav Atroshenko is testközelből élheti át a háború borzalmait az ukrajnai Csernihivben, ahol szintén nagy a pusztítás. Az észak-ukrajnai város temetője már nem bírja befogadni a holttesteket, olyan mennyiségben érkeznek.
A katonák mellett rengeteg a civil áldozat, akiken már nem tudtak segíteni, és elhunytak a háborúban. Rengeteg civil vesztette életét az elmúlt négy hétben országszerte, és ez a szám napról napra növekszik, mivel sokan még mindig nem tudták elhagyni az országot, vagy nem akarják.
A CNN is beszámolt a csernihivi helyzetről, ahonnan újabb felvételek láttak napvilágot. Súlyosan megrongálódott épületek sorakoznak egymás mellett, hatalmas mennyiségű a törmelék az utcákon, minden a második világháborúra hasonlít.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
A város polgármestere szerint mivel a temető már nem tudja befogadni az összes halottat, a szokásosnál tovább tartják a testeket a hullaházakban és a tárolókban. A kialakult helyzet miatt régi temetőkben temetik el az embereket, amiket egy ideje már nem használtak.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy hányan hunytak el a városban, erről ne vezetnek statisztikát, de minden ügyet az ügyészség fog kezelni, amit a polgármester erősített meg. Szerinte jelenleg a harci zónában van a városuk, ami jól látható a felvételeken. Hatalmas a pusztítás, és Atroshenko úgy fogalmazott, ez már mészárlás. Többek között a helyi iskolát is lebombázták az orosz erők, amiről ugyancsak készültek felvételek.