Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat jelentése szerint az éjszaka folyamán orosz támadás ért egy szülészetet a zaporizzsjai régióban, amelynek következtében egy csecsemő vesztette életét.

A Vilnyanszk városában található kétszintes épület szinte teljesen megsemmisült a becsapódás miatt, a helyszínen készült felvételeken pedig az látható, amint a kiérkező mentőegységek a romok között kutatnak lehetséges túlélők után.

Egyes ukrán tisztviselők szerint a bombázás idején épp egy nő vajúdott, az elhunyt csecsemő pedig kevesebb mint egy esztendős volt – közölte a Sky News.

Eddig egy nőt és egy orvost sikerült kimenteni a romok alól, emellett úgy vélik, hogy senki sem tűnt el, bár a munkálatok továbbra is folynak a helyszínen.

Az MTI szerint néhány nappal ezelőtt szintén támadás érte a Zaporizzsja megyei várost, amelyről Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője számolt be a Telegramon, kiemelve, hogy kilenc civil halt meg, valamint több lakóház is súlyosan megrongálódott.

A Guardian jelentése szerint Olaf Scholz német kancellár arról beszélt kedden, hogy országának mindenre fel kell készülnie, legfőképpen arra az eshetőségre, hogy az orosz-ukrán háború eszkalálódik.

Scholz a Süddeutsche Zeitung című napilap által Berlinben rendezett konferencián felszólalva úgy fogalmazott, a háború alakulása és Oroszország „szemmel látható és egyre növekvő kudarcai miatt” Németországnak fel kell készülnie az eszkalációra.

Scholz hangsúlyozta, ez az eszkaláció magában foglalhatja az ukrán infrastruktúra megsemmisítését is. Mint ismert, a német kancellár november elején személyesen látogatott el Kínába, hogy találkozzon Hszi Csin-ping kínai elnökkel, később pedig a kancellár úgy nyilatkozott, ha másért nem is, de azért már megérte az utazás, hogy világossá tették, közös az álláspontjuk az atomfegyverek kapcsán.

A találkozón Scholz arra sürgette Hszit, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy mielőbb befejezze a háború Ukrajnában.

A kínai állami média pedig úgy számolt be a találkozóról, hogy Hszi egyetértett abban, hogy hogy a két vezető „közösen ellenzi a nukleáris fegyverek alkalmazását vagy alkalmazásával való fenyegetést”, noha tartózkodott attól, hogy Oroszországot bírálja, vagy hogy felszólítsa Putyint az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonására.

Valótlannak nevezte Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője azt a sajtóértesülést, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a G20-csoport csúcstalálkozója előtt eljuttattak egy tervezetet az Ukrajnával megkötendő békeszerződésről.

Peszkov a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva reagált így kedden az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak arra a közlésére, hogy a G20-csúcsot megelőzően egy közvetítő ország eljuttatott Putyinhoz egy lehetséges keretmegállapodás-tervezetet, amely közvetlen tárgyalások alapjául szolgálhatott volna

„Nem!” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy érkezett-e ilyen javaslat. „Az ukrán fél régóta háborúban áll az orosz ortodox egyházzal. Azt mondanám, hogy ez egy újabb láncszemnek tekinthető az orosz ortodoxia elleni katonai akciók láncolatában” – jelentette ki a szóvivő újságíróknak azt kommentálva, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az ukrán rendőrséggel és nemzeti gárdával átkutatta a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház által birtokolt kijevi barlangkolostort, a Pecserszka Lavrát.

Sok embert vesztettek az ukránok

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz hadsereg a donyecki régió déli részén csapást mért az ukrán fegyveres erők egy gépesített századára és három ukrán diverzánscsoportra, amely több mint ötven katona halálát és sebesülését okozta, és működésképtelenné tett három gyalogsági harcjárművet, valamint két páncélozott járművet. Emellett az ukrán fegyveres erők több mint 120 embert, két harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és öt járművet veszítettek a Donyeck környékén elindított orosz offenzíva során.

Kupjanszk irányában az orosz tábornok szerint az ukrán erők meghiúsított támadás során több mint félszáz halottat és sebesültet, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és öt járművet, Liman irányában pedig mintegy negyven katonát és „zsoldost”, három páncélozott járművet és három kisteherautót veszítettek.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 11 ukrán vezetési pontra, 63 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 136 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két ukrán Buk-M1 légvédelmi rakétaindítót, egy lőszerraktárt, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy ugyancsak a tengerentúlról származó AN/TPQ-37-es légvédelmi radarállomást. Az orosz légerő az elmúlt nap folyamán hat ukrán drónt lőtt le.

Sorra veszik őrizetbe az ukrán ügynököket

Konasenkov közölte, hogy november 21-én az ukrán tüzérség nyolc nagykaliberű lövedéket lőtt ki a zaporizzsjai atomerőmű ipari övezetére. Renat Karcsaa, a Roszenergoatom főigazgatójának tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva vasárnap elmondta: június óta több mint tíz olyan ukrán ügynököt vettek őrizetbe, aki adatokat gyűjtött a nukleáris létesítményről.

Mihail Razvozzsajev, Szevasztopol kormányzója kedd este Telegram-bejegyzésben közölte, hogy a légvédelem két drónt lőtt le a város felett. A környéken a tengeri utasszállítást átmenetileg felfüggesztették. Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek egyébként a helyi hatóságok hétfőn ukrán nehéztüzérségi támadást.

Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegramon ukrán rémhírnek minősítette azt a közösségi médiában keringetett állítást, miszerint a félsziget északi részén lévő Armjanszk településről kitelepítik a lakosságot. Arra kérte követőit, hogy kizárólag megbízható forrásból tájékozódjanak.

Az orosz parlement alsóháza keddi plenáris ülésén az orosz hadifoglyok ukrán nacionalisták által történt meggyilkolása ügyében nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította a világ törvényhozásait, hogy egyértelműen ítéljék el a „kijevi rezsim” bűntetteit, és segítsenek bíróság elé állítani „az embertelen gyilkosságok közvetlen elkövetőit, valamint pártfogóikat”.

A dokumentum rámutatott, hogy a hadifoglyok előre megfontolt meggyilkolása „a nemzetközi humanitárius jog, köztük a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló 1949-es genfi egyezmény, valamint a nemzetközi emberi jogi normák, köztük a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984-es egyezmény súlyos megsértését jelenti Ukrajna részéről”.

(MTI)