Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.
Fontosabb történések
Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
TovábbKifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba
TovábbOroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett
TovábbUkrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”
TovábbZelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben
Tovább
A két férfi az állami televízióban kérte a fogolycserét.
A Rosszija 24 orosz állami tévécsatornán tűnt fel az a két brit katona, akiket Mariupolban fogtak el, miközben ukrán tengerészgyalogosok oldalán harcoltak. Shaun Pinner és Aiden Aslin a felvételeken arra kérte Boris Johnson brit miniszterelnököt, hogy segítsen nekik hazajutni.
A két férfi családja állítása szerint a fogságba került brit állampolgárok nem zsoldosok vagy önkéntesek, így a genfi egyezménynek megfelelően hadifogolyként kell őket kezelni.
Így aztán a fogolycsere kézenfekvő lehetőségnek tűnik, ugyanakkor az oroszok Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán politikust és oligarchát kérnék cserébe. Medvedcsukról még a hét elején tett közzé egy felvételt az ukrán hírszerzés, a fogságba esett politikus az Ellenzéki Platform – Az Életért párt vezetője, és Putyin szövetségese.
Medvedcsuk szintén videófelvételen kérte, hogy Mariupol védőiért és a civil lakosságának kimenekítésének lehetőségéért engedjék szabadon. A háború kezdete óta ostromlott kikötővárosban továbbra is mintegy százezer civil tartózkodik víz, élelem, valamint fűtés nélkül.
Shaun Pinner 2018-ban lépett be az ukrán tengerészgyalogságba, ő és Aslin is Mariupolt védték, amikor fogságba kerültek. A férfiak családja folyamatos kapcsolatban áll a brit külügyminisztériummal, azonban az Egyesült Királyság lehetőségei az információszerzésre és a konzuli szolgáltatások nyújtására Ukrajnában erősen korlátozottak – számolt be róla a Sky News.
Ezúttal Harkov környékéről számoltak be arról, hogy az orosz hadsereg helyi kollaboránsokkal együtt deportál ukránokat.
Makszim Strelnyik, Izjum önkormányzat ifjúsági- és sportügyekért felelős hivatalának vezetője számolt be arról, hogy legalább 50 lakost deportáltak a városból Oroszország területére – számolt be róla az Ukraina Pravda.
Strelnyik szerint az emberek nem voltak hajlandók önkéntesen távozni a városból, annak ellenére, hogy már jó ideje nem fértek hozzá új információhoz és az orosz csapatok azt állították, hogy Kijev és Harkov is elesett.
Az izjumi önkormányzat tisztviselőjének beszámolója szerint a buszokra akaratuk ellenére felzsúfolt embereket Csuhunivka határátkelőhelyén keresztül vitték Oroszország területére, ahol viszont ismeretlen helyszínre szállították őket.
Mint Strelnyik fogalmazott, a kényszerdeportálásnak áldozatul eső izjumiak rokonait arra kérték, azonnal értesítsék a rendőrséget arról, hogy rokonukat Oroszországba vitték. Ezen felül mindenkit arra kér, hogy ne lépjen kapcsolatba fegyveresekkel.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Strelnyik arra is megkérte a helyi lakosokat, hogy senkivel ne osszanak meg személyes információt, se magukról, se a családjukról, valamint ne írjanak alá semmilyen dokumentumot és ne adják oda az útlevelüket senkinek.
Strelnyik állítása szerint már régóta ismert tény, hogy az orosz hadsereg szándékosan álhíreket terjeszt Izjumban, mivel a helyieket már hosszabb ideje elvágták a külvilágtól és nem tudnak hozzáférni információkhoz.
Mint fogalmazott, a legkülönfélébb álhíreket terjesztették a háború állásáról, helyzetéről az országban és a városban egyaránt, egyebek mellett azt is állították az oroszok, hogy Izjum városvédői letették a fegyvert.
Dmitrij Peszkov szerint az ukrán fél nem következetes a megállapodások tekintetében, gyakran változtatja álláspontját.
A Kreml szóvivője a médiának tartott szokásos tájékoztatóján Ukrajna hozzáállását bírálta, amelyet a béketárgyalásokat illetően tanúsít, majd kifejtette, hogy az ukrán fél a már megállapodott pontokban „egyáltalán nem következetes, emellett gyakran változtatja álláspontját”.
Hangsúlyozta, hogy úgy érzi, a tárgyalási folyamat tendenciája „túl sok kívánnivalót hagy maga után”, majd hozzátette, a megbeszélések szakértői szinten folytatódnak tovább – derül ki a The Guardian cikkéből.
Peszkov azt is elmondta, a „barátságtalan” országoknak még van idejük áttérni a rubelben történő gázfizetésre, miután március végén Putyin aláírt egy rendeletet, miszerint a külföldi vevőknek orosz valutában kell fizetniük a gázért, különben leállítják a szállításokat, azt viszont nem volt hajlandó elárulni, hány ország egyezett bele.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy nehezen hisz „egyes országok vagy egyes vezetők“ megbízhatóságában, miután a háború kiéleződött hazájában.
Jake Tapper, a CNN műsorvezetője egy exkluzív interjú során arról kérdezte Zelenszkijt, hogy „üresnek“ tartja-e most azokat a nyilatkozatokat, amikor a világ vezetői a „soha többé“ kifejezést használják az emberiség elleni bűncselekmények vagy a holokauszt kapcsán.
„A holokausztban elvesztette az őseit. Minden évben a holokauszt emléknapján a politikusok olyan nyilatkozatokat adnak ki, hogy soha többé, soha többé. Ezek a kijelentések most nagyon üresnek tűnhetnek az önök számára. Amikor a világ azt mondja, hogy soha többé, vajon komolyan gondolják-e?“ – kérdezte Tapper.
„Nem hiszek a világban. Miután láttuk, hogy mi történik Ukrajnában, úgy értem, hogy nem hiszek ebben az érzésben, hogy hinnünk kellene néhány országnak vagy néhány vezetőnek. Nem hiszünk a szavaknak. Oroszország eszkalációja után nem hiszünk a szomszédainknak. Nem hiszünk mindennek”
– jelentette ki Zelenszkij.
Az ukrán elnök azzal folytatta, hogy nem hisz még a dokumentált biztonsági biztosítékokban és a nemzetközi jogban sem, miközben Ukrajnában dúl a háború, és Oroszországot állítólagos háborús bűnökkel vádolják.
„Még én sem hiszek a dokumentumoknak, mert nekünk is van egy budapesti memorandumunk – azt hiszem, ennek minden részletét ismerik. Számomra ez csak egy darab papír, és nem ér semmit“ – mondta Zelenszkij.
Zelenszkij a CNN-nek elmondta, hogy hite és meggyőződése a gyakorlati, kézzelfogható erőfeszítésekben és az ukrán népben van.
„Mi csak szerződéses, pragmatikus dolgokban hiszünk. Ha a barátaink vagy partnereink vagytok, adjatok fegyvert, segítsetek, támogassatok minket, adjatok pénzt és állítsátok meg Oroszországot. Megtehetitek, ha a barátaink vagytok. Ha a demokráciára gondolunk, ugyanazok a gondolataink“ – fejtette ki.
Kifejtette, hogy az egyetlen hit, amivel még rendelkezik, az önmagukban, a népében, a fegyveres erőikbe vetett hit, és az, hogy országok nem csak szavakkal, hanem tettekkel is támogatni fognak minket.
„Soha többé… Tényleg, mindenki erről beszél, és mégis, mint látható, nem mindenkinek van hozzá mersze“ – tette hozzá.
Az ukrán kikötőváros stratégiai szempontból fontos területnek számít, amelyet az orosz erők hetek óta könyörtelenül bombáznak, valamint súlyos humanitárius válsággal kell szembenézniük a lakosoknak.
A brit védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz erők Mariupol elfoglalására tett erőfeszítései „hatalmas áldozatokkal jártak”, valamint „a civil infrastruktúra több területét elpusztították, miközben a lakosság jelentős veszteségeket szenvedett”, amelyet az 1999-es csecsenföldi és a 2016-os szíriai megközelítéséhez hasonlítottak.
Ezzel arra utaltak, amikor az orosz erők megszállták Csecsenföldet, a dél-oroszországi muszlim köztársaságot, amely ellenállást tanúsított az orosz uralommal szemben, ennek során könyörtelen légicsapások és nehéztüzérségi támadások sújtották a területet két éven át, amely több tízezer civil halálát okozta, a főváros, Groznij pedig gyakorlatilag megsemmisült – derül ki a Sky News cikkéből.
Az orosz-szíriai koalíció légicsapásai „meggondolatlanul és válogatás nélkül” történtek, ennek célja az volt, hogy elvágják a felkelők utolsó utánpótlási útvonalát is, amely Aleppó városába vezetett, ennek következtében több mint 440 civilt öltek meg a Human Rights Watch szerint.
A védelmi minisztérium azonban hangsúlyozta, hogy az orosz parancsnokok „aggódnak” amiatt, mennyi időbe telhet, mire Mariupolt sikerül térdre kényszeríteniük, emellett úgy vélik, az összehangolt ukrán ellenállás komoly próbatétel elé állította az orosz hadsereget, amely jelentős veszteségekkel jár, mind a katonák, mind a felszerelések szempontjából, ez pedig még tovább lassítja az orosz előrenyomulást.