Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.
Fontosabb történések
Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
TovábbKifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba
TovábbOroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett
TovábbUkrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”
TovábbZelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben
Tovább
Újabb szeget ütöttek az ellátási láncok koporsójába.
Ismert tény, hogy Németország számos ponton kötődött az orosz nyersanyag-forrásokhoz, melyeknek hiánya meglehetősen negatívan érinti a német gazdaságot.
Az már korábban is felvetődött, hogy Európában felértékelődhetnek a használt raklapok az ukrajnai gyártás megszűnése miatt, mostanra azonban kiderült, hogy nem csupán a háború és a faanyag drasztikus drágulása okoz gondot.
Hanem a szeghiány is, egy euro-raklaphoz ugyanis egészen pontosan 78 darab szeg kell, melyeknek 90%-át történetesen orosz acélból készítik. A szankciók miatt ugyanakkor Oroszországból nem érkezik több szállítmány.
A Németországban gyártott raklapok automatizált sorokon készülnek, melyek során magas minőségű acélból készült szegeket használnak – tájékoztatott a trans.info. A nyersanyagot nem lehet rövidtávon pótolni, a gyártósorokat pedig szintén nem lehet átállítani más típusú szegekre.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az orosz, fehérorosz, valamint ukrán raklapok tavalyi 10 millió darabos exportja gyakorlatilag teljesen megszűnt, holott ez adta a németországi szükségletek közel 15%-át.
A lengyelországi és balti országokból származó szállítmányok további 9,5 millió raklapot tesznek ki, azonban ezek gyártása is veszélybe került, hiszen az említett államok orosz faanyagot használnak a raklapok elkészítéséhez.
Videót tettek közzé Viktor Medvedcsukról az ukránok.
Medvedcsuk Ukrajna egyik leggazdagabb embere, valamint az Ellenzéki Platform – Az Életért párt vezetője. A politikus az orosz inváziót követően megszökött házi őrizetéből, ám az ukránok néhány nappal ezelőtt elfogták.
Medvedcsuk videóüzenetében Putyint és Zelenszkijt is megszólította: „Arra kérem Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy engedjenek szabadon Mariupol védőiért és civil lakosságáért cserébe” – mondta a kijevi biztonsági szolgálatok által közzétett videón, fekete ruhába öltözve, egyenesen a kamerába nézve.
A csere ötlete korábban már Zelenszkijben is felmerült, azonban eddig Oroszország elutasította ennek lehetőségét. Most viszont úgy tűnik, hogy az oroszok is hajlandóak lennének a cserére, igaz nem Mariupol védőit, hanem brit katonákat adnának át.
Az oroszok az állami televízióban tettek közzé felvételeket, melyen a két férfi a szabadon engedését kéri Medvedcsukért cserébe. Az ugyanakkor még nem derült ki, hogy az ukránok továbbra is kitartanak-e az eredeti álláspontjuk mellett.
Medvedcsuk kimondottan nagy ütőkártya az ukránok kezében, hiszen Putyin egyik legfontosabb ukrán szövetségese. Az oligarchát korábban hazaárulásért, ukrán katonai titkok kiszivárogtatásáért, valamint a Krím természeti erőforrásainak oroszoknak történő értékesítéséért ítélték el – számolt be róla a CNA.
Oroszország továbbra is visszautasítja a háborús bűnök vádjait.
„A Kreml nem csak hazugságnak nevezi a háborús bűnöket, hanem most már az abban részt vállaló katonákat is népszerűsíti” – írta a The Guardian moszkvai tudósítója Tweetjében.
„Putyin a 64. motoros lövészdandárnak adományozta a „gárdista” címet, ez egy volt azon egységek között, melyek a jelentések szerint Bucsában teljesítettek szolgálatot” – folytatta.
Az oroszok kivonulása után szörnyű állapotokkal szembesültek a visszatérő ukrán katonák, akik civilek százait találták holtan tömegsírokba temetve, illetve az utcán hagyva. A Bucsában történteket a nyugati államok háborús bűntettként említik, több államfő egyenesen népirtásként hivatkozik rá.
A múlt héten francia igazságügyi szakértők érkeztek a Kijev melletti városba, hogy segítsenek az ukrán hatóságoknak megállapítani a történteket, míg a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan „bűnügyi helyszínnek” minősítette Ukrajnát, amikor Bucsában járt.
Az oroszok ugyanakkor továbbra is tagadják, hogy civilek életét oltották volna ki, és határozottan visszautasítják a népírtás vádját.
Az elnök szerint Oroszország példátlanul nagy nyomás alá került, azonban a nyugati szankciók nem érték el a céljukat.
Egy gazdasági kérdésekkel foglalkozó találkozón Vlagyimir Putyin közölte, a Nyugat elbukott a terveiben, mivel nem sikerült összeomlasztania Oroszország pénzügyi rendszerét, emellett áruhiányt sem volt képes előidézni az országban.
Kifejtette, hogy a nyugati országok arra törekedtek, hogy erőteljes nyomást gyakoroljanak Oroszországra, amely a szankciók további szigorítását jelentette, ezzel pedig azt akarták elérni, hogy aláássák az ország pénzügyi és gazdasági helyzetét, illetve pánikot keltsenek.
Végül a bankrendszer összeomlását és súlyos áruhiányt jósoltak az üzletekben, azonban az orosz elnök teljes bizonyossággal jelentette ki, hogy a „gazdasági villámháború stratégiája” kudarcot vallott Oroszországgal szemben.
Putyin azt is elmondta, miszerint egy rövid ideig tartó, jelentéktelen nehézséget követően stabilizálódott az orosz kiskereskedelmi piac, valamint az ellátási lánc is helyreállt, minden rendben van a készleteikkel – derül ki a RIA cikkéből.
Hozzátette, hogy a szankciók az árak és a munkanélküliség drasztikus emelkedéséhez vezettek világszerte, valamint az USA és Európa gazdasági helyzetét is jelentős romlásba taszították, illetve helyeselte, hogy a hatóságok felhagytak a piac „kézi szabályozásával”, majd szabad teret engedtek a vállalkozásoknak, hogy megtalálják a legmegfelelőbb megoldást.
Az orosz elnök szerint országa gazdasági helyzete kezd helyreállni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy vélekedett, hogy a nyugati országok öngólt lőttek azzal, amikor szankciókat hoztak Oroszország ellen. Ez szerinte ugyanis egyenesen „a nyugati gazdaság romba dőléséhez” vezetett.
Az orosz belföldi gazdaság helyzetéről szólva Putyin kiemelte, hogy az infláció stabilizálódik, és a kiskereskedelmi kereslet normalizálódott az országban – számolt be róla a The Guardian.
Oroszország szolgáltatási ágazata a koronavírus-járvány kirobbanása óta a legsúlyosabb visszaesését szenvedte el, mivel a fogyasztók és a vállalkozások is lemondták megrendeléseiket az ukrajnai inváziót követő egyre súlyosabb nyugati szankciók következményeképp.
Egy üzleti szektort érintő felmérés szerint Oroszországban az új megrendelések márciusban meredek zuhanásba kezdtek, amit az importra és exportra vonatkozó korlátozásokkal, valamint az infláció miatti árnövekedéssel magyaráztak.