Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Nem véletlen, hogy Irinya Herascsenko ukrán parlamenti képviselő meglehetősen indulatosan nyilatkozott az Euromaidan Press újságírójának, amikor az orosz hadsereg által gőzerővel szervezett mariupoli sajtókörútról kérdezték.

Az ukrán törvényhozás még májusban kérte az Európai Unió, valamint a NATO tagállamaitól, hogy szankcionálják az orosz propaganda-gépezetét is és kezeljék úgy a Kremlhez ezer szállal köthető, az állami kommunikációt kritika nélkül közlő személyeket, mint a katonai gépezet részei.

Az ukrán hírszerzés a közelmúltban úgy értesült, hogy az orosz hadsereg sajtókörutat szervezhet Mariupolban, ahova a nyugati sajtó képviselőit is meghívhatják. A körúton feltehetően azt fogják állítani, hogy minden pusztítás, ami a városban látható, az ukránok hiábja.

A nyugati hírügynökségek és televíziós csatornák újságírói feltehetően sejteni fogják, hogy ez nem egészen így van, és az is biztos, hogy részt vesznek a sajtókörúton, mivel jó három hónap után ez az első lehetőségük, hogy a saját szemükkel lássák a mariupoli pusztítást. Herascsenko pedig nem finomkodott az orosz propagandistákat illetően:

„Az Európai Szolidaritás Párt [Petro Porosenko pártja, aminek Herascsenko is tagja – szerk.] hisz abban, hogy létre kell hozni a „Bucsai Listát”. Kijev egyik elővárosa alapján kapná a nevét, ahol az egész civilizált világ először szembesült igazán az orosz atrocitásokkal, amelyek népirtásra utaló elemeket is tartalmaztak”

Herascsenko úgy véli, hogy nem csak a legnagyobb és legismertebb propagandistákat, mint Margarita Simonyant vagy Vlagyimir Szolovjovot kell felrakni erre a bucsai listára, hanem minden vendégüket is, akik habzó szájjal beszéltek arról, hogy Ukrajnára atombombát kellene dobni. A parlamenti képviselő hozzátette, a legnagyobb propaganda-források, mint a Russia Today, Rosszija 24, RIA Novosztyi és a TASS egész szerkesztőségét fel kell rakni erre a listára, mert mind szerepet vállaltak ebben a bujtogatásban.

Denisz Prokopenko, az ukrán Azov ezred parancsnoka, s Mariupol utolsó védőinek vezetője egy videóüzenetben jelentette ki, hogy az ezred folyamatosan hangsúlyozza, hogy van három olyan pont, melyeket minden körülmények között prioritásként kell kelezni: a civilek, a sebesültek és a halottak.

Az AP lefordította a parancsnok szavait, s azt írják, „a legfelső katonai vezetés Mariupol ostroma kapcsán elrendelte, hogy óvják meg a helyőrségi katonák életét és egészségét, valamint hagyjanak fel a város védelmével” – idézte a Sky News.

A parancsnok úgy fogalmazott, még a legsúlyosabb harcok, valamint az oroszok általi bekerítés közepette is azt hangsúlyozták, hogy van három olyan dolog, melyeknek prioritást kell élvezniük minden körülmények között, így tehát figyelni kell a civilekre, a sebesültekre, és az elhunytakra is.

Megosztotta, abban reménykedik, hogy a Mariupolban elesett ukrán hősök földi maradványai eljutnak majd családjaikhoz és méltósággal elbúcsúzhatnak majd elhunyt szeretteiktől. Eközben a brit védelmi minisztérium arról számolt be, hogy valószínűleg akár 1700 ukrán katona is megadhatta magát az Azovsztalnál, míg az orosz védelmi minisztérium szerint már mindenki letette a fegyvert.

Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, mind a 30 tagnak igennel kell szavaznia. Ha egy tag is nemet mond, akkor Svédország és Finnország biztosan nem lehet tag, és egyelőre úgy fest, hogy ez a bizonyos „egyetlen tag” Törökország.

A török elnök a biztonsági aggályok miatt többször kijelentette, hogy nemmel fog szavazni, és egyelőre senki sem tudta meggyőzni ennek az ellenkezőjéről. Joe Biden amerikai elnök és a Fehér Ház azonban magabiztos, hogy Törökország is beáll a sorba, de nagy kérdés, hogy mivel győzhetik meg őket.

Julianne Smith a Sky kérdésére azt mondta, Svédország és Finnország jelentős mértékben járulna hozzá a NATO-szövetséghez, és ideális esetben azt szeretnék, hogy néhány hónapon belül megtörténne a csatlakozásuk.

Smith hozzátette, bízik benne, hogy a szövetség képes lesz kezelni Törökország aggályait, mivel az ő jóváhagyásuk is szükséges. Megerősítette, a törököknek valóban biztonsági aggályai vannak, amiket az összes szövetségesnek felvetettek a NATO-központban.

Az USA nagyon komolyan veszi ezeket az aggályokat, de bíznak benne, hogy mindezt kezelni is tudják. A következő hónapok nagy valószínűség szerint arról szólhat, hogy meggyőzzék Törökországot, ami talán nem is egy lehetetlen küldetés.

Az amerikai nagykövet úgy fogalmazott, hogy személy szerint nagyon bízik abban, hogy megtalálják a megoldást. „Úgy vélem, a nem túl távoli jövőben végül Svédország és Finnország is csatlakozni fog a szövetséghez.”

Franciaország pénteken egy közleményben jelentette be, hogy elindult Lengyelországból az első francia járat, melynek fedélzetén rákos gyermekek és ukrán sebesültek tartózkodnak.

A francia külügyminisztérium a közleményben megosztotta, hogy a ma elindult járaton hét, a háborúban megsebesült ukrán állampolgárt, valamint három rákos ukrán gyermeket, s ápolóikat evakuálták – számolt be a CNN.

A francia közlemény szerint a sérülteket és a rákos gyermekeket Franciaország különböző pontjain fogják orvosi ellátásban részesíteni, hozzátéve, hogy minden orvosi költséget Franciaország áll.

A közleményben kiemelték, hogy Franciaország most is és a jövőben is elkötelezett Ukrajna mellett, ezzel együtt pedig támogatja az ukrán lakosságot, mely az orosz agresszió következményeit kénytelen megélni.