Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Bírálta a davosi gazdasági fórum egyes résztvevőit a fegyverletételt szorgalmazó kijelentéseikért Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja kedden a Twitteren, leszögezve, hogy „Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását”.

 A tisztségviselő szavai szerint a jelenleg zajló davosi fórumon a kulisszák mögött egyes résztvevők arról beszélnek, itt lenne már az ideje a fegyvernyugvásnak, a tárgyalásnak Moszkvával annak érdekében, hogy újra üzletelhessenek Oroszországgal.

„Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását azért, hogy valakik megtömhessék a pénztárcájukat” – hangsúlyozta Podoljak. Megismételte, hogy szerinte a háború végéhez vezető legrövidebb út: Ukrajna ellátása fegyverekkel és pénzzel, valamint Oroszországgal szemben gazdasági embargó életbe léptetése.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) május 13-18. között elvégzett felmérése szerint az ukrán lakosság 82 százaléka nem támogatja, hogy az országa feladjon bármit is területéből a békéért cserébe. Közben Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek több súlyos betegsége is van, köztük onkológiai, de ettől függetlenül még évekig élhet.

Kijelentette, hogy az ukrán katonai hírszerzés megerősíti, hogy Putyin rákbeteg. „Számos súlyos betegsége van, ezek közül az egyik a rák. Nem érdemes viszont abban reménykedni, hogy Putyin holnap meghal. Van még legalább néhány éve” – fogalmazott a hírszerző főnök.

A hírportál egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy független orosz oknyomozó újságírók áprilisban közzétették, hogy Putyint utazásaira tucatnyi orvos kíséri, köztük Jevgenyij Szelivanov, pajzsmirigybetegségekre szakosodott onkológus. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője utána tartott sajtótájékoztatóján viszont újságírói kérdésre válaszolva határozottan cáfolta, hogy Putyin rákos lenne.

A Donyeck megyei, orosz megszállás alá került Mariupolban eközben mintegy kétszáz, oszladozó holttestet találtak egy többemeletes ház romjai alatt – közölte Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon. Szavai szerint a helybeliek nem voltak hajlandók összegyűjteni a holttesteket, ezért az az orosz veszélyhelyzeti minisztérium dolgozói otthagyták a területet, így ott maradtak a holtestek is.

Andrjuscsenko hozzátette, hogy általánosságban a kikötővárosban leállt az ideiglenesen, a lakóházak udvaraiban ásott sírokból a halottak újratemetése. „Jelenleg a temetési és exhumálási munkákat a donyecki Ritual nevű vállalat végzi. De az ingyenes újratemetéshez sorba kell állni, az elhunyt holttestét a hozzátartozóknak maguknak kell bevinniük a ravatalozóba, azt állítva, hogy csak most találták meg, vagy bele kell egyezniük egy olyan videó rögzítésébe, amelyben el kell mondaniuk, hogy az elhunytat az ukrán hadsereg ölte meg” – állította a tanácsadó. Hozzátette, hogy emiatt rengeteg holttestet raktak ki zsákokban az utcákon, így – szavai szerint – mostanra az egész város egy egybefüggő temetővé változott.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az orosz erők javítottak taktikai pozícióikon a keleti országrészben lévő Zaporizzsja megyei Vaszilivka településnél, így várhatóan ebben az irányvonalban újabb támadásokra készülnek. Változatlanul a leghevesebb harcok Donyec-medencében zajlanak, külünösen súlyos a helyzet Liszicsanszknál és Szeverodonyecknél. A vezérkar szerint egyre növekszik a veszélye annak, hogy fehéroroszországi területről érik légi és rakétacsapások az ukrajnai településeket. Oroszország Iszkander-M rakétarendszereket telepített a fehéroroszországi Breszt közelébe, kevesebb mint ötven kilométerre az ukrán határtól.

A kijevi vezérkar legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 29 350 orosz katona esett el. Az ukrán erők megsemmisítettek 205 orosz repülőgépet, 170 helikoptert, 13 hadihajót, 1302 harckocsit, 3194 páncélozott harcjárművet, 606 tüzérségi és 93 légvédelmi rendszert, valamint 201 rakéta-sorozatvetőt.

(MTI)

Az a globális összefogás, mely az orosz-ukrán háború kezdete óta tart, valóban példátlan és tagadhatatlanul szükséges is, ám egyre több kézzelfogható bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a háború globálisan mélyíti a válságokat, ezzel együtt elszívja az eddig segélyezésre szánt pénzeket, miközben egyes termékek ára soha nem látott mértékben emelkedik.

Minden kormány és minden ország lakossága szorosan figyelemmel kíséri az orosz-ukrán háborút, ám emiatt egyre csak fokozódik a félelem, hogy a már korábban kialakult humanitárius válságok – melyek például Afganisztánt, Jement, vagy épp Afrikát sújtják – azonnali beavatkozás híján csak tovább fognak súlyosbodni.

Becslések szerint az afgán lakosság közel fele (!), vagyis 19 millió ember komoly élelmezési problémákkal küzd, e humanitárius válság pedig egyik pillanatról a másikra indult romlásnak, amikor az Egyesült Államok tavaly augusztusban, két évtizedes jelenlét után teljes mértékben kivonult Afganisztánból, majd a tálibok vették át az uralmat, akik a példátlan humanitárius válság kezelésére, valamint alapvetően a kormányzásra is alkalmatlanok, ráadásul további értelmetlen törvényekkel sújtják az így is sokat látott lakosságot.

Eközben Jemenben a lakosság közel kétharmada (!), szintén 19 millió ember számára bizonytalan az élelmezés, ami azért is aggasztó, mert az ország nagymértékben a segélyektől függ. Kenyában, Etiópiában és Szomáliában azonban még ennél is rosszabb a helyzet: közel 14 millió ember sodródott a konkrét éhhalál szélére.

Robert Mardini, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának főigazgatója aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy meglátása szerint egyre szembetűnőbb, hogy az orosz-ukrán háború miatt kevesebb figyelem jut az érintett országokra, a globális humanitárius finanszírozás ugyanis jelentősen visszaesett.

A visszaesés a számokban is megmutatkozik: a Vöröskereszt 2022-es humanitárius tevékenységeinek mindössze 42 százaléka finanszírozott, míg ez a szám a tavalyi évben 52 százalékos volt. Athena Rayburn, a Save the Children Afghanistan érdekvédelmi, kommunikációs és kampányigazgatója a tálibok hatalomátvételéről beszélt, s megosztotta, milyen az élet azóta, hogy az Egyesült Államok teljesen kivonult Afganisztánból.

Habár erről nem sokan beszélnek, mégis egy igen fontos tényező Afganisztán lakossága számára: miután kezdetét vette az orosz-ukrán háború, a kormányok az Afganisztánnak és más, humanitárius válság által sújtott országoknak szánt összegeket a költségvetésből átcsoportosították, hogy ezzel is segítsék Ukrajnát. Ezen a ponton pedig fontos megjegyezni, hogy a tálib hatalomátvétel óta be vannak fagyasztva az afgán tartalékok, magyarul senki sem segélyezi az országot, tekintettel arra, hogy a mai napig egyetlen kormány sem ismerte el a világon a tálib kormányt.

Áprilisban pedig olyan hírek láttak napvilágot, melyek szerint Németországban megkezdték az afgán menekültek kitelepítését szálláshelyeikről, hogy helyet csináljanak az érkező ukrán menekülteknek. Ez a hír a mi szemszögünkből érthetőnek tűnik, hiszen a szomszédban dúl háború, ám az afgán lakosság egyáltalán nem így éli meg: ha megnézzük, hogy az orosz-ukrán háború kezdetével milyen gyorsan lecsengett az afgán válság a közvéleményben, érthető az aggodalom az afgán lakosság részéről is.

A háború nem csupán a kormányok és a közvélemény figyelmét tereli el a világ többi részének válságairól, de globálisan súlyosbítja az egyébként is nagymértékű válságokat, elvonja a segélyeket, ezzel együtt pedig az élelmiszerárak drasztikus drágulását idézi elő. Daniel Maxwell élelmezésbiztonsági professzor szerint a háború főként azokra az országokra van rendkívül negatív hatással, melyek már eddig is küzdöttek a gabona drágulásával.

Jemenben például már 2015 óta tombol a konfliktus, miután az Öböl-menti országok szaúdi vezetésű koalíciója támadást indított a húszik ellen, az alapvetően is elszegényedett ország pedig már több mint 7 éve éhezik, emellett pedig betegségek ütötték fel a fejüket, melyek tovább tizedelik a lakosságot, míg az elszegényedés napról napra egyre több embert érint.

Egy jemeni segélymunkás riasztó tényekről számolt be: a legtöbb család már hónapok óta nem látott zöldségeket, vagy gyümölcsöket, hús pedig talán már egy éve nem kerülhetett a családi asztalra. Sukaina Sharafuddin legutóbb egy ötgyermekes anyával találkozott, s kihasználva az alkalmat meg is kérdezte tőle, hogy ilyen körülmények között mivel tudja etetni gyermekeit. Az anyuka megosztotta, a helyzet napról napra rosszabb, mostanra ugyanis élelem híján fűszerekkel forralt vizet kénytelen adni gyermekeinek.

Az élelmiszerhiány mellett azonban olyan alapvető szolgáltatásokhoz is szinte lehetetlen hozzáférni, mint az egészségügyi ellátás, s ha az ember még el is jut orvoshoz, a higiénia hiánya csak tovább ronthat a helyzeten. Habár az ENSZ márciusban közel 1,3 milliárd dollárnyi adományt gyűjtött össze egy konferencián, ez az összeg kevesebb mint egyharmada annak, melyre Jemennek szüksége lenne a válság enyhítésére.

Törökország egyelőre hajthatatlan, nemet mond a svédek és a finnek csatlakozására, akik az ukrajnai háború miatt akarnak NATO-tagok lenni. A törököknek ezzel kapcsolatban komoly biztonsági aggályai vannak, így jelen állás szerint rendkívül nehéz lesz meggyőzni őket.

A The Guardian a Reuters hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy Pekka Haavisto finn külügyminiszter megerősítette, Finnország és Svédország szerdán küldöttséget küld Ankarába az ügy érdekében.

A küldöttség feladata az lesz, hogy meggyőzzék a törököket, mivel a belépésükhöz mind a 30 tag jóváhagyása szükséges. Tehát folytatódik a párbeszéd a felek között, ugyanakkor Törökország már nem egyszer nagyon értelművé tette a dolgot.

Közben kiderült, Svédország és Finnország is ott lesz a jövő hónapban Madridban megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozón. Ezt pedig Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök jelentette be a Világgazdaság Fórum éves találkozóján Davosban. A csúcstalálkozót június 28. és 30. között tartják – írja a Reuters.