Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az amerikai kosárlabdázót még március elején vették őrizetbe, miután a moszkvai hatóságok „nagy mennyiségű”, kannabisz tartalmú olajat találtak nála, melyet elektromos cigarettához lehetett használni.

A Jekatyerinburg játékosát ezt követően 9,5 évre ítélték, most azonban fogolycserével szabadulhatott. Grinert a „halál kereskedőjeként” ismert hírhedt orosz fegyverkereskedőre, Viktor Boutra cserélték.

Az Egyesült Államok közölte, Griner mostanra már biztonságba került, és úton van Amerikába. A nőt texasi San Antonióba, egy egészségügyi intézménybe szállítják, ahol találkozhat feleségével, Cherelle-lel is.

Joe Biden csütörtök délutáni beszédében elmondta, hogy Grinert „tűrhetetlen körülmények között” tartották fogva, és „szörnyű megpróbáltatásokon” ment keresztül – számolt be róla a Sky News.

Oroszország is kifejtette véleményét az Ukrajnának 800 millió dollárt biztosító amerikai katonai segélytörvény kapcsán. A törvénytervezet várhatóan még ebben a hónapban átmegy a Kongresszuson, amit végül Joe Biden fog aláírni.

Szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette: „Az elfogadott dokumentum rendkívül konfrontatív jellegű országunkkal szemben”.

A 2023-as pénzügyi évre vonatkozó védelmi törvény engedélyezi az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezésre szánt többletkiadásokat, ami csaknem 500 millió dollárral több, mint amennyit Biden elnök korábban a Kongresszustól kért.

A törvényjavaslat emellett felfüggeszti a szállítandó lőszerekre vonatkozó egyes korlátozásokat. Az USA által nyújtott katonai segélyek között fegyverek, lőszerek és légvédelmi felszerelések is szerepelnek.

A Biden-kormányzat eddig több mint 19,7 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott Ukrajnának a háború során – írja a Sky News.

Úgy tűnik, az Egyesült Államok teljesen elhatárolódna az Oroszországon belül végrehajtott, vélhetően Ukrajna által megvalósított dróncsapásokat illetően, amelyek katonai célpontok ellen irányultak az országon belül.

Többek között a szaratovi régióban lévő Engels légi támaszpontot, illetve a Moszkvától délkeletre fekvő Rjazany város melletti légibázist, valamint a délnyugat-oroszországi Kurszk régió egyik katonai repülőterét érte ilyen jellegű támadás az elmúlt napokban.

Ennek kapcsán John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora is nyilatkozott, kiemelve, hogy az Egyesült Államok nem bátorította Ukrajnát a háború eszkalálására.

Kifejtette, hogy erre vonatkozóan mindig is határozott álláspontot képviseltek, s bár Amerika többször is tárgyalt a szövetségeseivel a fegyverrendszereket illető felelősségről, ám az már nem rajtuk múlik, hogy a végén milyen döntés születik.

A Sky News beszámolója alapján többen is biztosra vették, miszerint az ukrán tisztviselők biztosan azzal érvelnek majd, joguk van megvédeni magukat azzal, hogy orosz területen lévő katonai célpontok ellen indítanak támadást.

Az ukrajnai „különleges hadművelet” elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán.

Azt mondta, hogy az őszi részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnában, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be.

További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni „nincs értelme”.

Úgy vélekedett, hogy a nukleáris háború veszélye növekszik, de Moszkva nem fenyegetőzik a nukleáris fegyvereivel, amelyekre úgy tekint, mint a feltartóztatás eszközeire.

MTI

De mégis mi kellene ahhoz, hogy Ukrajna március után ismételten tárgyalóasztalhoz üljön Oroszországgal? Az ország külügyminisztere, Dmitro Kuleba elmondta, hogy két feltételnek kellene mindenképp teljesülnie: Oroszország hagyjon fel inváziós terveivel, és vonja ki csapatait az ukrán földről.

Az indiai NDTV hírcsatornának nyilatkozva elmondta: „Ahhoz, hogy véget vessünk az ukrajnai háborúnak, két dolgot kell tenni: meg kell változtatni a Kremlben uralkodó véleményt, és az olyan hatalmak, mint India, segíthetnek ezt elérni.

„Moszkvának fel kell hagynia háborús terveivel, és a háborús uszításról át kell térnie a békés gondolkodásmódra. Másodszor, Oroszországnak vissza kell vonnia erőit Ukrajna teljes területéről” – mondta Kuleba.

Ukrajna külügyminisztere szerint ezek lennének azok a lényeges kiindulópontok, melyek mentén lehetővé válnának az újabb béketárgyalások a két ország között – számolt be róla a Sky News.

Mindazonáltal a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg úgy vélekedik, hogy jelenleg még nincsenek meg a békés rendezés feltételei, azzal ugyanakkor egyetértett, hogy minden bizonnyal a tárgyalóasztal mellett fog véget érni a háború.